Élő hagyomány, közösségi küldetés

A cikkhez képgaléria tartozik.

Ünnepélyes, mégis családias hangulatban mutatta be legújabb kiadványait a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Újvidéki székházunkban a közönség betekintést nyerhetett egy régi hagyomány folytatásába: megismerkedhetett a sokak számára már „családtaggá” vált Magyar Szó Naptárával, valamint egy új, kifejezetten gyermekeket megszólító kötettel, a Keverem, kavarom című, modern elemekkel gazdagított szakácskönyvvel. A két kiadvány különböző formában, mégis azonos szellemiségben kapcsolódik a vajdasági magyar közösség mindennapjaihoz. 

Rendezvényünk vendégeit Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója és Pesevszki Evelyn, a Magyar Szó fő- és felelős szerkesztője köszöntötte. Erdődi Edvina emlékeztetett arra, hogy a Naptár a Magyar Szó talán legolvasottabb kiadványa, amely mögött minden alkalommal komoly szerkesztői és szervezői munka áll. Hangsúlyozta, hogy bár a Naptár évről évre megjelenik, korántsem magától értetődő kiadványról van szó.

Pesevszki Evelyn bevezető beszédében kiemelte: a Magyar Szó az ilyen jellegű kiadványok készítését nem csupán szerkesztőségi feladatként éli meg, hanem közösségi küldetésként is.
 

– Egy kisebbségi médium szerepe nem merülhet ki pusztán a hírközlésben: értéket kell közvetítenie és teremtenie egyaránt. A naptárkönyv és a most bemutatott, új szakácskönyv is azt bizonyítja, hogy ezek a kiadványok túlmutatnak egy-egy szerkesztőségi cikluson, és a vajdasági magyar közösség számára hosszú távon is kapaszkodót jelentenek – fogalmazott a főszerkesztő.

A rendezvény bevezető gondolatait Máriás Endre fűzte fel a Magyar Kultúra Napja fényében. Kiemelte: a kultúra nem elvont fogalom, hanem mindaz, ami körülvesz bennünket, amit nap mint nap megélünk és továbbadunk. Ezt a gondolatot sűríti a bemutatórendezvény címe is – Élő hagyomány –, amely egyszerre utal a Magyar Szó több mint nyolc évtizedes múltjára, a naptárkönyv töretlen népszerűségére, valamint azokra az új kezdeményezésekre, amelyek a hagyományt korszerű formában szólaltatják meg.

A Naptár 2026-ról Németh Zoltán, a kötet szerkesztője beszélt, körülírta a kiadvány koncepcióját, szólt készítésének kihívásairól is. Elmondta: évről évre arra törekszik, hogy olyan naptár szülessen, amely egész éven át forgatható, és minden korosztály talál benne érdeklődésének megfelelő tartalmat.

–  A naptár szerkesztése egyszerre jelent szakmai kihívást és örömet, hiszen a témák kiválasztása, az évfordulók, interjúk és riportok összehangolása folyamatos figyelmet és rugalmasságot igényel. A visszajelzések ugyanakkor megerősítik azt a tényt, hogy a naptárkönyv ma is fontos helyet foglal el a vajdasági magyar olvasók életében – hallottuk.
 

A bemutató második felében a figyelem a Keverem, kavarom című szakácskönyvre irányult, amely a Magyar Szó és a székházunkban működő Vackor Óvoda, azaz a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény közös projektjeként valósult meg. Erdődi Edvina felidézte: az ötlet abból az együttműködésből született, amely a Vackor Óvoda újvidéki tagozatának megnyitásával vette kezdetét. A gyerekek jelenléte, kíváncsisága és felszabadultsága inspirálta azt a gondolatot, hogy a közös élményeknek kézzel fogható eredménye is szülessen.

A kötet szerkesztőinek, Mihályi Katalinnak és Máriás Endrének meggyőződése, hogy a könyv célja túlmutat a receptek puszta közlésén. A hónapokra bontott szerkezet átláthatóvá teszi az anyagot, miközben a recepteket tudatosan úgy választották ki, hogy a legkisebbektől az iskolai előkészítőbe járó korosztályig mindenki találjon benne számára megfelelő feladatot. A kötetben kiemelt szerepet kapnak a hungarikumok is: az egyes ételekhez kapcsolódó alapanyagok és fogalmak játékos formában vezetik be a gyerekeket a magyar gasztronómiai hagyományok világába.
 

A könyv létrejöttében sokan közreműködtek. Lackó Varjú Sára kulcsszerepet játszott a főzés gyakorlati lebonyolításában, a tálalásban és az elkészített ételek fotózásában, a folyamat előkészítésében. A kötet illusztrációit Lackó Lénárd készítette, aki rajzaival gyerekbarát, játékos vizuális világot teremtett, erősítve a könyv hangulatát és befogadhatóságát. A főzés és a közös munka pillanatait Molnár Edvárd és Herczeg Zsolt örökítette meg fotókon és videókon, így a könyv nemcsak olvasható és lapozható, hanem a QR-kódokon keresztül visszanézhető élményeket is kínál. A szöveg végső formáját Kávai Mucsi Katalin lektor adta meg, munkája teljessé tette azt, biztosítva az egységes, érthető és pontos megfogalmazást.