A Kárpát-medence mezőgazdasága természetes egységet alkot

Nincs könnyű időszaka Európa-szerte a mezőgazdaságban dolgozóknak, az agrárium helyzete, úgy tűnik, egyre nagyobb kihívást jelent az Európai Unió legfelső vezetésének. Magyarországon 2023-tól, az új agrártámogatási ciklusban mintegy 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. Talán ennek is köszönhetően a magyar gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak. Dr. Nagy István agrárminiszter osztotta meg a gondolatait a mezőgazdaságról, pontosabban arról, hogy mi is történt valójában e téren a rendszerváltástól napjainkig. Rámutatott, a történelmi léptékű, Európában is egyedülálló 80%-os nemzeti társfinanszírozás révén Magyarországon háromszor több forrást tudnak a fejlesztésekre fordítani, modern technológiákra, feldolgozókapacitásokra és hatékonyságnövelő beruházásokra. Arra ugyancsak emlékeztetett, hogy évről évre indítanak olyan programokat, ösztöndíjakat és fejlesztéseket, amelyek közvetlenül több tízezer határon túli magyar gazdát érintenek.

Immár 36 év telt el azóta, hogy a magyar mezőgazdaság a szocialista nagyüzemekről a piacgazdaságra állt át. Hajlamosak vagyunk azonban elfelejteni, hogy bizonyos területek vagy ágazatok milyen állapotban voltak a rendszerváltás időszakában, és milyenben manapság. Honnan indult a magyar mezőgazdaság a rendszerváltás idején, mennyit fejlődött azóta, és meddig jutott?

– A rendszerváltáskor a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nagyon nehéz örökséget cipelt. Az élelmiszeripar privatizációja nem a várt eredményt hozta, sok feldolgozóüzem bezárt, és az ágazat jelentős része visszaszorult az alapanyag-termelésre. Az első uniós támogatási időszakban a szocialista-liberális kormány számára sem a gazdaság élénkítése állt a középpontban, ami hosszú évekre visszavetette a versenyképességet. Az elmúlt időszakban azonban sikerült megtörni ezt a kedvezőtlen pályát. A történelmi léptékű, Európában is egyedülálló 80%-os nemzeti társfinanszírozás révén háromszor több forrást tudunk a fejlesztésekre fordítani, modern technológiákra, feldolgozókapacitásokra és hatékonyságnövelő beruházásokra. Ez látszik az eredményekben, és a gazdák részéről is egyértelmű a bizalom, hiszen nagy számban élnek a támogatási lehetőségekkel. Miközben Nyugat-Európában több helyen leépül az állattenyésztés és az arra épülő élelmiszer-termelés, tudatosan erősítjük ezeket az ágazatokat, a legmodernebb technológiák bevonásával. Reális és elérhető cél, hogy 2030-ra a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Európa élmezőnyébe kerüljön, termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön az évtized elejére, exportteljesítményünk 10 milliárd euróról 16 milliárdra emelkedjen, ezzel Magyarország meghatározó szereplője lehet az európai élelmiszer-ellátásnak.

Manapság a technikai és infrastrukturális fejlesztés nélkülözhetetlen eleme az versenyképes agrárszektornak. A magyarországi gazdák lépést tudnak tartani e téren a nyugati társaikkal? Milyen támogatásokkal tudja ösztönözni a fejlesztéseket a magyar kormány?

– A technikai és infrastrukturális fejlesztés manapság nem választás kérdése, hanem a versenyképes gazdálkodás alapfeltétele. Ehhez a kormány minden szükséges eszközt biztosít. A 2027-ig tartó agrár- és vidékfejlesztési időszakban – a kiemelkedő, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően – minden eddiginél több forrás jut fejlesztésekre, legyen szó gépbeszerzésről, telepi korszerűsítésről vagy digitális beruházásokról. Háromszor több forrás áll rendelkezésre, mint korábban. A magyar gazdák részéről az új megoldásokat ösztönző pályázatainkra élénk érdeklődés mutatkozik, és egyre több helyen használnak precíziós eszközöket, digitális megoldásokat és energiahatékony technológiákat, így képesek lépést tartani nyugati versenytársaikkal. Kiemelten támogatjuk a kis- és közepes gazdaságokat, valamint a fiatal termelőket, mert meggyőződésünk, hogy a magyar agrárium csak modern technológiára építve készülhet fel a holnap kihívásaira és lehet hosszú távon sikeres. A kihívások közepette csak a múlt évben 30 pályázatot írtunk ki, és több mint 78 ezer támogatási kérelem érkezett be. A teljes KAP Stratégiai Terv 2024–2025. évi végrehajtása során 60 felhívást tettünk közzé, amelyekre több mint 100 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be az érdeklődők. Ez egyértelműen azt jelzi számunkra, hogy a magyar gazdák bíznak a kormányban, optimisták a jövőt illetően, készek fejleszteni, előretekinteni.

Az utóbbi évek komoly kihívások elé állította a mezőgazdaságot is, elég, ha csak az orosz–ukrán háborúra gondolunk, vagy az egyre erősödő importterhekre. Mit jelentenek azok a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyeket az Európai Unió Ukrajnával vagy Dél-Amerikával szándékozik megkötni? Sokan az ilyen döntésekkel kapcsolatban Európa elárulásáról beszélnek. Vajon az Európai Unió miért nem képviseli hatékonyabban az európai gazdák érdekeit?

– Az utóbbi években az Európai Unió által preferált szabadkereskedelmi egyezmények, legyen szó Ukrajnáról vagy a Mercosur-megállapodásról, komoly kihívást jelentenek a magyar és az európai gazdák számára. Ezek a paktumok gyakran olcsóbb, lazábban szabályozott termékek beáramlását engednék meg, miközben európai termelőink szigorú környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások mellett, magasabb költségekből dolgoznak. A termelést nem lehet a politikai játszmák részévé tenni, hisz élelmiszer-biztonságunk alapja a helyi mezőgazdaság. Ezért Magyarország továbbra is a végsőkig kiáll amellett, hogy nem szabad olcsó, szabályozatlan harmadik országbeli agrártermékekkel elárasztani az uniós piacot. Nincs vége a harcnak a Mercosur-megállapodásról. Messze nem elég az Európai Parlament szerdai döntése, miszerint kikérik az Európai Unió Bíróságának jogi véleményét a brüsszeli bizottság által aláírt Mercosur-megállapodásról. A brüsszeli bizottság elnöke olyan megállapodást írt alá mindenféle felhatalmazás nélkül, ami tönkreteszi az európai mezőgazdaságot és a gazdákat. A kormány és a kormánypártok álláspontja, hogy ilyen súlyos ügy után meg kell vonni a bizalmat a brüsszeli bizottság elnökétől. Az Európai Parlament ezt nem tette meg a Patrióták által kezdeményezett bizalmi szavazáson a brüsszeli elit ismét bevédte Ursula Von der Leyent, tehát nem a gazdákat, hanem a brüsszeli bizottság elnökét védték meg. A Tisza pedig asszisztált ehhez, nem szavaztak ellene, ezzel újra egyértelművé vált, hogy a Tisza Brüsszel bábja, semmilyen fontos kérdésben nem mondanak nemet Brüsszelnek.

A politikai és társadalmi kihívások mellett évről évre egyre komolyabb természeti csapásokkal, azokon belül is főként aszállyal kell megküzdeni. Mindez a mezőgazdasági területeket különösen érzékenyen érinti. Tulajdonképpen Magyarország dél-keleti része felperzselődik és elsivatagosodik. Nem véletlen, hogy minden évben Aszályvédelmi Operatív Törzset kell létrehoznia a magyar kormánynak. Hogyan lehet orvosolni az egyre drasztikusabb aszálykárt?

– A 20. század egyik legforróbb nyarán vagyunk túl Európában. Az aszály manapság nem egyszeri rendkívüli esemény, hanem visszatérő, tartós kihívás, amely különösen az Alföldet és a délkeleti térségeket sújtja. Éppen ezért nem elég utólag kezelni a kárt, hanem előre kell gondolkodni, és muszáj hosszú távú válaszokat adni. Ennek jegyében dolgozta ki a kormány az aszálystratégiát, és ezért alakult meg tavaly májusban az Aszályvédelmi Operatív Törzs, amely azonnali és összehangolt intézkedésekkel avatkozott be ott, ahol arra szükség volt. 2025-ben 4,7 milliárd forintot különítettünk el vízvisszatartást segítő beavatkozásokra, ezzel sikerült megváltoztatni a vízgazdálkodási szemléletet: mostanra már több vizet tartunk vissza az országban, mint amennyi elfolyik. Csatornákat tisztítottunk meg, tározókat és holtágakat vontunk be a vízpótlásba, és ennek köszönhetően a legutóbbi nagy aszályhoz képest a múlt évben 200 ezer hektárral kevesebb területet érintett a károsodás. Ez azt mutatja, hogy a víz visszatartása, tározása és célzott eljuttatása működő megoldás. A védekezés másik pillére a gazdák biztonsága. A kárenyhítési alapot megerősítettük, és mintegy 10 milliárd forint összegben átvállaltuk az öntözővíz költségét. Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében két további pályázattal ösztönözzük az öntözött területek növelését, ezen kiírások együttes keretösszege elérte a 67 milliárd forintot. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Az a cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt. A mezőgazdaság az egyik leginkább kitett ágazat a klímaváltozás hatásainak, ezért fel kell készíteni arra, hogy egy-egy aszályos év hatásait enyhíteni tudjuk, és hosszú távon is kezelhessük a vízhiányt. A cél világos: megőrizni a termelést, a vidéki megélhetést és a magyar mezőgazdaság alkalmazkodóképességét a megváltozott körülmények között.

Az Agrárminisztérium kiváló kapcsolatokat ápol a határon túli gazdaszervezetekkel és gazdákkal. Mindez természetesnek is mondható, hiszen a Kárpát-medence tulajdonképpen közös mezőgazdasági terület. Ezért nem véletlen, hogy a magyar kormány kiemelt feladatának tartja a határon túli magyar gazdálkodók érdekképviseletét. Milyen formái voltak eddig és lehetnek a jövőben az együttműködésnek?

– A Kárpát-medence mezőgazdasága természetes egységet alkot, ezért a magyar kormány számára magától értetődő, hogy közösséget alkotunk, az alaptörvényben is rögzítettük, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarság iránt. Hetven százalékuk vidéken él, sokuknak a föld biztosítja a megélhetést. Az Agrárminisztérium évek óta szoros szakmai kapcsolatban áll a külhoni gazdaszervezetekkel, rendszeres egyeztetések, tapasztalatcserék formájában. Évről évre indítunk olyan programokat, ösztöndíjakat és fejlesztéseket, amelyek közvetlenül több tízezer határon túli magyar gazdát érintenek az Erdélyben, a Partiumban, a Bánságban, a Felvidéken, a Vajdaságban, a Kárpátalján, a Drávaszögben és a Muravidéken egyaránt. Ez a tevékenység nem csupán jelképes támogatás, hanem konkrét cselekvések sora, amelyek révén a magyar termelők a saját földjükön tudnak biztonságosan és fenntarthatóan gazdálkodni, és a térség élelmezésbiztonságát is szolgálják. Együtt vagyunk erősek, ezért fontos, hogy minden magyar gazda hozzáférjen a korszerű termelési módszerekhez és a szaktanácsadáshoz, hiszen ez az egész térség élelmezésbiztonságát erősíti. A határon túli magyar gazdák érdekképviselete nemzetstratégiai jelentőségű kérdés, amelyben a kormány továbbra is aktív szerepet vállal.