Tenni kell a holnapért

Egy közösség ereje nem a lélekszámában, hanem az összetartásában rejlik. Ahogy 1848-ban a nemzet eggyé vált a közös cél érdekében, úgy nekünk is mernünk kell álmodni és tenni a holnapunkért – fogalmazott Kerekes József, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a hétfőn este az Ürményházán megtartott március 15-ei megemlékezésen.

Hétfőn az emlékező ürményházi közösség először a helybéli katolikus temetőben jött össze D’Orsay Miksa császári királyi százados és az 1848/49-es szabadságharc ismeretlen délvidéki hőseinek jelképes sírjánál, ahol a magyar himnusz eléneklése után az anyanyelvápoló csoport gyermekei szavaltak. Azt követően a helyi Ifjúsági Klub nevében az általános iskola három végzős diákja koszorúzott. A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Palatinus Nagy Andrea, Pirkov Ilija és Pintér Anna-Mária tartományi képviselők, valamint Kerekes József, a VMSZ alelnöke helyezte el az emlékezés virágait. 
 

‒ Egy közösség ereje nem a lélekszámában, hanem az összetartásában rejlik. Ahogy 1848-ban a nemzet eggyé vált a közös cél érdekében, úgy nekünk is mernünk kell álmodni és tenni a holnapunkért. Minden elültetett fa, minden magyarul elszavalt vers, minden közösségi összefogás egy-egy apró győzelem a felejtés és az elmúlás felett. Ma, amikor tiszteletet adunk a múlt hőseinek, tegyünk ígéretet a jövőnek is. Legyünk méltók örökségünkhöz: maradjunk hűek szülőföldünkhöz, Ürményházához, és őrizzük meg azt a szabadságszeretetet, amit 1848 tavaszán kaptunk útravalóul – fogalmazott Kerekes József.

Az ünnepélyt Soós Valéria egy szavalattal, a Harmatgyöngy asszonykórus pedig alkalmi énekekkel tette emelkedettebbé. A műsort Kürtössy Péter Petőfi-ösztöndíjas zárta, aki a történelmi összefoglalóját a következő gondolatokkal zárta:

‒ Az 1848-as forradalom később fegyveres csatává alakult, amely a lehetőségeket és a hatalmas túlerőt nézve nem végződhetett másként, csak vereséggel. Azoknak a napoknak az emléke mégis mindig a szívünk közepén marad, mert egységessé tette nemzetünket – mondta Kürtössy Péter.