Az Európai Parlament külügyi bizottsága tényfeltáró missziójának tegnapi látogatása megosztotta a parlamenti képviselőket. Az Európa párti ellenzéki képviselők azt hangsúlyozták, hogy végre sikerült lerombolni azt a mítoszt, miszerint Aleksandar Vučić személye az egyedüli garancia arra, hogy stabilitás legyen a régióban. A hatalmi pártok képviselői azonban csalódottságuknak adtak hangot, mert szerintük a misszió nem azért érkezett Belgrádba, hogy a tényekről tájékozódjon. Már korábban meghozta ítéletét Szerbiával kapcsolatban.
Az EP-missziót tegnap Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője fogadta. Lapunknak kiemelte, hogy beszélgetésük kellemes hangulatban zajlott. Marta Temido portugál EP-képviselő, a misszió vezetője úgy fogalmazott, azért jöttek, hogy meghallgassák a szerbiai politikai élet minden résztvevőjét.
Kovács Elvira beszámolt vendégeinek a különböző, folyamatban levő reformokról.
– A választási feltételek javításával foglalkozó munkacsoport munkájáról beszéltem. Több mint egy évet foglalkoztunk azzal, mire tavaly novemberben eljutottunk a választói névjegyzék módosításáról szóló törvény elfogadásáig és annak a testületnek a megalakításáig, ami most van a parlament napirendjén – nyilatkozta lapunknak Kovács Elvira, majd részletezve ennek a testületnek az összetételét rámutatott arra, hogy a hatalmi és ellenzéki pártok, valamint a civil szervezetek is delegálnak ebbe a testületbe tagokat. Kitért a képviselők megválasztásáról szóló törvényre, az önkormányzati választásokról szóló törvényre, valamint a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos törvényjavaslatokra is, amelyek az előttünk álló időszakban várhatóak. Megtudtuk, beszélt az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) Tanácsa tagjainak megválasztásáról is.
Az EP-képviselőket mindenekelőtt a párbeszéd érdekelte, az, hogy folytatható-e párbeszéd ebben a polarizált szerbiai társadalomban.
– Mivel ismert tény, hogy a reformok az egész társadalmat érintik, azt várják el tőlünk, hogy az egész társadalom bekapcsolódjon: a parlamenti hatalmi koalíció, az államvezetés, a kormány és az ellenzék is – legyen parlamenti vagy parlamenten kívüli –, valamint a civil szervezetek. Tehát a teljes társadalom. Azt elmondtam, hogy természetesen a felelősség nagyobb része a hatalmi koalícióé, de nagyon nehéz párbeszédet folytatni olyanokkal, akik sokszor zsarolással élnek. Példaként a REM Tanács megválasztását hoztam fel. Kértem az EP-képviselőket és az európai intézményeket, segítsenek abban, hogy biztosítani tudjuk az inkluzív folyamatot. Elszomorít, hogy szinte lehetetlen, vagy nehéz a párbeszéd. Erre kapcsolódott az a kérdés, hogy valójában készen állunk-e a szabad médiára. Ezt (Helmut Brandstätter) osztrák képviselő kérdezte, aki korábban újságíró volt. Részletesen érdeklődött a médiaszabadság iránt. Beszámoltam arról, hogy módosítottuk tavaly a médiatörvényt, és elmondtam azt is, hogy polarizált társadalomban élünk, ahol az ellenzéki média is csak az ellenzéket szólaltatja meg. A képviselő pedig konkrétan azt állította, amit nyilván az ellenzék mondott neki, hogy az ellenzék sohasem szerepel az RTS műsoraiban. Én erre ellenpéldákat hoztam fel – részletezte a beszélgetés menetét.
Több kérdés érkezett a jelenleg parlamenti eljárásban levő igazságügyi törvénycsomaggal kapcsolatban. Kovács ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a 2009-ben végrehajtott igazságügyi reformok, amelyek akkor jó osztályozást kaptak, különböző problémákat idéztek elő, és ezek a módosítások a hatékonyság növelését célozzák.
Kovács Elvirától megtudtuk, hogy olyan kérdéseket is neki szegeztek, amelyekre ő illetékes válaszolni. Többször is rámutatott, hogy parlamenti hatásköri dolgokról kíván beszélni, parlamenti alelnöki minősítésben.
A litván képviselő (Rasa Juknevičienė) arra mutatott rá, hogy Szerbia Európa iránti megítélése más, mint a régió többi államaiban. Kovács Elvira ezt a rossz kommunikációval magyarázta, azzal, hogy az emberek összezavarodtak, illetve lassan elveszítik a reményt, hogy Szerbia valaha európai uniós tagállam lesz.
A tartalmas beszélgetést azzal zárták, hogy Szerbia konkrét javaslatokra számít arra vonatkozólag, hogyan lehetne megerősíteni az együttműködést a szerbiai képviselőház és az Európai Parlament között. Az egyetlen formális együttműködés a Stabilizációs és Társulási Egyezménnyel foglalkozó vegyes bizottságon belül bontakozhat ki, de ennek legutóbbi ülésére, amely Belgrádban volt tavaly ősszel, a 15 EP-képviselő közül csak négyen jöttek el, ami nem a legjobb jelzés.
HATÁROZOTT ÁLLÁSFOGLALÁS
Az EP-misszió ezt követően a parlament ellenzéki frakcióival találkozott, majd a proeurópai blokk: a Szerbiai Népi Mozgalom-Szerbia Új Arca, Szabadság és Igazságosság Pártja, Zöld-Baloldali Front – Ne fojtsuk meg Belgrádot, Szerbia Központ-SRCE, illetve Szabad Polgári Mozgalom – Szandzsák Demokratikus Akció Pártja – Demokratikus Cselekvés Pártja külön egyeztetett a delegációval. Ezt követően Radomir Lazović, a Zöld-Baloldali Front képviselője elmondta, hogy az Európai Parlament tavaly ősszel meghozott rezolúciója óta csak romlott a helyzet Szerbiában. Arról számoltak be az európai képviselőknek, hogy újabb megtorló felmondások vannak az oktatásban, a rendőrség túlzott erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben, és a parlament ülésén is olyan törvények vannak napirenden, amelyekkel a hatalmi párt még jobban ellenőrzése alá szeretné vonni az igazságszolgáltatást.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője kiemelte, az ország demokratikus folyamatai, az igazságszolgáltatás függetlensége mellett az államvezetéstől elvárják az ukrán háborúval szembeni határozott állásfoglalást és az Oroszországgal szembeni viszonyulást.
JASENOVAC AZ ELŐCSARNOKBAN
Az ellenzékkel folytatott megbeszélés után a misszió tagjai találkoztak a hatalmi koalíció képviselőivel is. Bájity Borisz képviselte a VMSZ-t. Közös sajtótájékoztatójukon Marina Raguš, az SZHP képviselője csalódottságának adott hangot, és kijelentette, ilyen tiszteletlenségben még soha nem volt része, mint amit a delegáció tanúsított irántuk.
Megemlítette, hogy több mint fél órát vártak az ülésre, ugyanis a misszió tagjai az ellenzéki képviselőkkel voltak elfoglalva, majd megtekintették a parlament előcsarnokában, a jasenovaci áldozatok tiszteletére megrendezett kiállítást, ezért a megbeszélésre is nagyon kevés idő maradt. Szavai szerint az EP-misszió képviselői nem is akarták meghallgatni a hatalmi koalíció érvelését, hiszen már tavaly meghozták az ítéletet, amikor elfogadták az EP-ben a Szerbiáról szóló rezolúciót.
BEAVATKOZÁS A BELÜGYEKBE
Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke Észtországból üzent az EP-misszió kapcsán. Mint fogalmazott, a delegáció nem tükrözi az Európai Parlament szellemiségét, és nem képviseli az európai értékeket, hanem beleavatkozik Szerbia belügyeibe.
Üdvözölte, hogy a delegáció mégis megtekintette a kiállítást, de mint mondta, csak az első találkozó után tette ezt meg. Megállapította ugyanakkor, hogy a Belgrádba érkező misszió politikai misszió, amely a blokádolók pártján áll, vagyis azok oldalán, akik nem demokratikus eszközökkel okoztak káoszt, és osztották meg a szerb társadalmat.
– Teljesen egyértelmű, hogy ez egy politikai küldetés, és arra számítok, hogy az eredménye is az lesz. Egy újabb jelentés vagy egy újabb állásfoglalás Szerbia ellen, amely nem az európai értékeken, a jogállamiságon vagy a demokratikus normákon és elveken alapul, hanem azon, hogy politikai erőként támogatják a blokádolókat. Tehát nem érdekli őket, hogy kit támogat a nép, nem érdekli őket, hogy a polgárok többsége kit támogat, ők a kormányváltásra törekednek – mondta Brnabić.
A delegációban árnyék-jelentéstevők is voltak, és erről a látogatásról szóló beszámoló várhatóan része lesz a tavaszra várható országjelentésnek.
Nyitókép: Kovács Elvira/Facebook
