A belvárosi Pašić utcában a pravoszláv egyház tulajdonát képező épület helyén egy teljesen új, az előzőhöz megtévesztően hasonlító épül. Ezt már a régi épület lebontása előtt bejelentették, és most, amikor az új épület már-már teljesen elkészült, úgy tűnik, beteljesedett az ígéret. Az utcára néző homlokzat valóban ugyanolyan, mit volt, a belső részeket viszont – természetszerűen – kibővítették. Ugyanis az ilyenfajta rekonstrukcióknak csakis az adhat indokoltságot, illetve anyagi támogatást, ha a felújítás után a korábbinál nagyobb számú négyzetméter áll a felhasználók rendelkezésére ugyanazon a városi telken.
A belvárosban nem ez az első, ilyenfajta építkezés, több házat is lebontottak már a környéken úgy, hogy helyükre (legalábbis kinézetre) identikus építmény került. Az átépítések közös vonala minden esetben tehát a négyzetméter-szerzési törekvés, azaz a rendelkezésre álló, szűkös, belvárosi terület minél hatékonyabb kihasználása (értsd: szintszámnövelés, a „felesleges” udvari, zöld területek beépítése stb.).
A szóban forgó épület most az egyházközség székházaként van nyilvántartva, s miután elkészül, az udvari rész felé új helyiségeket kap, és egy új tetőrészt is berendeznek. A terv szerint az új épületben három, egyenként nagyjából 80 négyzetméteres, háromszobás lakást fognak kialakítani.
A lakásépítés tehát az utóbbi években szinte mindig megjelenik valamilyen formában a rekonstrukciós tervekben, az elmúlt évtizedben ugyanis a lakás a legkeresettebb ingatlan a székvárosban. A négyzetméterek száma körül forgott/forog minden Újvidéken, ugyanis egyre több jel utal arra, hogy az ingatlanpiac „telítődik”, és hamarosan csökkenni fog a kereslet.
Nyitókép: A Pašić utcát nem zárták le se a bontás, se az építkezés miatt, kövezetét vastag deszkákkal borították be, így a teherautók és a nehéz munkagépek nem tették tönkre a sétálófelületet
