Ha van már szervezet az elefántok védelmére, egyesület a réti pipitér és a havasi gyopár populációinak megőrzésére, alakult már szövetség a koalabébik megmentésére, társulás a könnyű drogok legalizálásáért küzdők jóvoltából, ha alakultak már szakszervezetek, érdekképviseletek, frakciók és tömörülések különböző vélemények nyomatékosítására, tárgyak, emberek, természeti ritkaságok óvására, akkor nem értem, hogy hol rejtőznek Újvidéken a városkép megőrzéséért harcolók, hová bújtak az épületvédők?
Az új építésű háztömböktől szinte nem látszik a város, pedig a múlt század elejét idéző, zsalugáteres pillantású, egykor élénk színekben pompázó, mára fakóvá és repedezetté silányult házak magukban hordozzák múltunkat, magukban viselnek Minket!
Hol vannak a városvédők? Mintha a régi épületek eltakarításával múltunkat szeretnénk kihajítani az ablakon: a lakóházaknak csúfolt ultramodern kalickák ablakán, persze ha ezeken egyáltalán van még ilyesmi...
