A Vajdasági Szociáldemokrata Liga tegnap sajtótájékoztatót tartott Újvidéken, és bemutatkoztak a választásokon induló kisebbségi jelöltek.
Fotó: Dávid Csilla
Olena Papuga, aki a vajdasági ruszin kisebbséghez tartozik, elmondta: a VSZL a köztársasági parlamentben mindig a kisebbségek jogait védte. Felszólaltak a kisebbségi oktatás nevében akkor is, amikor a tankönyvekről folyt a vita, mert Szerbiában nem azonos színvonalú a többségi és a kisebbségi oktatás.
– Addig, amíg működött a Vajdasági Tankönyvkiadó Intézet, saját fordítószolgálattal, nem voltak gondok a kisebbségek számára nyomtatott tankönyvekkel, most azonban a központosítás miatt Belgrádban döntenek mindenről, és ez így nem működik. A ruszin nyelvű oktatásban jelenleg 39 tankönyv hiányzik.
Csizik Károly, a VSZL magyar jelöltje kifejtette, mióta a VSZL köztársasági képviselői felszólaltak a kisebbségi tankönyvek érdekében, jelentős haladás tapasztalható az oktatásban, mert sikerült elmozdítani a holtpontról az ügyet.
– A VSZL mindig kiállt a kisebbségek anyanyelvhasználata érdekében, tették ezt akkor is, amikor legutóbb megvertek egy magyar nemzetiségű tanulót a temerini buszban, csak azért, mert magyarul beszélt. A VSZL listáján található a legtöbb vajdasági képviselő, és ezeknek a fele a kisebbségek soraiból való – mondta Csizik. Hozzátette, az Alkotmánybíróság az utóbbi időben döntéseivel megnyirbálta Vajdaság jogköreit.
– Ezzel a Magyar Nemzeti Tanács jogkörei is sérültek. Leginkább a választási procedúrával kapcsolatosakat korlátozták. Mi ezt nem támogatjuk, de jelen pillanatban nem változtathatunk rajta. Ezt csak úgy lehet módosítani, ha új alkotmánya lesz az országnak. Arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy 2006-ban egyedül csak a VSZL és az Liberális Demokrata Párt szállt síkra az alkotmány elfogadása ellen, mi voltunk azok, akik bojkottra szólították fel a polgárokat. Minden más párt, beleértve a Vajdasági Magyar Szövetséget is, támogatta ezt az alkotmányt. Mi már akkor figyelmeztettünk arra, hogy az alapokmány rossz. Ennek az alkotmánynak a keretei között nem működhet ez az ország, Vajdaság végképp nem – mondta Csizik a Magyar Szónak.
Jasenka Đaković, a VSZL horvát kisebbségi jelöltje elmondta, a párt a háború idején is kiállt a horvát kisebbség mellett, akkor, amikor a legnehezebb volt.
– A VSZL indítványára vezették be hivatalos nyelvként a horvátot a tartományi képviselőházban, és felszólaltak akkor is, amikor Újvidéken cirill betűkkel tüntették fel az autóbuszokon az útirányokat – mondta Đaković.
Jan Litavski, a VSZL szlovák nemzetiségű jelöltje kifejtette, az alkotmány szerint a kisebbségek jogait nem kurtíthatják meg, de sajnos ebben az országban éppen ez történt, mivel az alkotmánybíróság megnyirbálta a nemzeti tanácsok jogköreit.
– Ennek sajnos az lett a következménye, hogy a nemzeti tanácsok kevesebb pénzhez jutnak, így például akadozik a kisebbségi lapok megjelenése – mondta Litavski.
Nenad Čanak, a VSZL elnöke felszólalásában kitért arra, hogy a választások idején minden párt zászlajára tűzi a kisebbségek jogait, utána azonban nem törődnek többé ezzel a problematikával.
– Vajdaságban hat nyelv van használatban, de gyakorlatban csak egyet alkalmaznak, azt is csak félig, ez azért van így, mert a cirill a hivatalos írásmód. A Vajdaságban használatban levő nyelvek közül egyedül a szerb nem hivatalos az Európai Unióban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Vajdaságban az Európai Unió kisebbségei élnek. A VSZL már 24 éve védelmezi a kisebbségeket, és ezentúl sem tesz másképp – magyarázta Čanak.
