Pontosabban nem az utolsó, hiszen a városközponttól távolabb eső részekben még van néhány ilyen, Újvidék valamikori mezővárosi státusára emlékeztető építmény, de a belváros közelében a Hilandar utcai volt az utolsó. Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a lebontását, az elmúlt évek során többször is választ adott úgy a városban hatalmon lévő politikai többség, mint az ellenzék.
A Búza tér közelében lévő kukoricagóré lebontása az után vált lehetővé, miután a góré védelmét szavatoló dokumentumot az illetékes szerv semmissé nyilvánította. Helyére, és a Hilandar, valamint a Masáryk utca kereszteződésénél lévő ház helyére most többemeletes lakóépület épül. A Hilandar utcai góré eltörlése csak egy lépés történelmi-építészeti hagyatékaink felszámolásában. Eltűnt már a Vasút utcai, második világháború előtt épült Kommunális Bank épülete, akárcsak sok másik, leggyakrabban észrevétlenül. Az ellenzék korábban kezdeményezte egy, a városi képviselő-testület keretében működő munkacsoport megalakítását, amelynek az lett volna a feladata, hogy feltérképezze, kiknek, azaz mely intézményeknek mekkora a felelősségük abban, hogy Újvidék fejlődés- és művelődéstörténeti nevezetességeit sorra lebontják. Arra is figyelmeztettek, hogy a várost vezető pártok a beruházásokat egy-két építővállalat javára fordítják, a forgatókönyv pedig mindig ugyanaz: a magánbefektető megveszi az építkezési telket a belvárosban, miután az önkormányzat „megszüntetteti” az ott lévő építmények védelmét, és igény szerint megváltoztatja az urbanisztikai tervet – akár a megengedettnél jóval magasabb épület megépítését is engedélyezve. Kis beruházás – nagy haszon, hagyatékaink és urbánus identitásunk megsemmisítésének az árán.
A hatalmon lévők viszont azt állítják, hogy a góré védelmét még 2009 februárjában feloldották, akkor, amikor még nem is ők kormányozták a várost. A deszkagóré alatt kiépített részt az évek során állítólag olyan mértékben rekonstruálták, lakássá alakították át, hogy az építészeti hagyatékként már régen elveszítette értékét, eredetiségét.
Nos, akárki is irkálta alá az engedélyeket, a góré nincs többé, mint ahogy nincs meg többé a Munkás utcai gyárkémény, vagy a Kraljević Marko utcai négy, még az 1700-as években épült nádfedeles házikó sem…Annyi azonban bizonyos, hogy a góré helyén épülő lakásokat valaki megveszi, igény mutatkozik irántuk, nagyobb igény, mint holmiféle emléképítmények iránt.
