Harmincöt tanuló kapcsolódott be a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthonból A jövő gyökere: A regeneratív mezőgazdaság fiatal vezetői Vajdaságban elnevezésű projektbe. A topolyai foglalkozáson a fiatalok megismerkedtek a talaj állapotának vizsgálatával, a humusz és a talaj mikroorganizmusainak szerepével, valamint azokkal a gazdálkodási módszerekkel, amelyek segíthetnek a termőföld megóvásában az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között. Az iskola a projekt jóvoltából penetrométerrel is gazdagodott, amelyet a későbbiekben a gyakorlati oktatásban használnak.
Az eseményen elhangzott, hogy a mezőgazdaság jövője nem kizárólag a nagyobb teljesítményű gépeken, a korszerűbb technológiákon vagy a magasabb terméshozamon múlik. Egyre fontosabbá válik az is, hogy a gazdálkodók milyen állapotban őrzik meg a termőföldet a következő nemzedékek számára. Ezt a szemléletet igyekeztek közelebb hozni a fiatalokhoz a mezőgazdasági középiskolában megtartott műhelyfoglalkozáson. A program kezdetén a diákok tudásfelmérő tesztet töltöttek ki, amelyet a projekt végén megismételnek, így felmérhetővé válik, mennyit fejlődött az ismeretanyaguk.
A regeneratív mezőgazdaság egyik legfontosabb kiindulópontja, hogy a talajt nem pusztán növénytermesztésre szolgáló közegként, hanem összetett, élő rendszerként kezeli. A talajban élő mikroorganizmusok, gombák és más élőlények fontos szerepet játszanak a tápanyagok körforgásában, a szerves anyagok lebontásában és a termékenység fenntartásában. A projekt szakmai anyaga szerint a vajdasági csernozjom állapotának romlása, a gyakoribb aszályok, a szélsőséges csapadékviszonyok és a biológiai sokféleség csökkenése együttesen teszik szükségessé a hagyományos gazdálkodási gyakorlatok újragondolását. A regeneratív szemlélet többek között a talaj bolygatásának csökkentését, a takarónövények alkalmazását, a nedvesség megőrzését és a talajélet védelmét helyezi előtérbe. Ezek a módszerek hosszabb távon hozzájárulhatnak a termőföld szerkezetének javításához, a vízmegtartó képesség növeléséhez és a termelési költségek mérsékléséhez.
Fekete Bánov Ágnes, az iskola szaktanára elmondta, a foglalkozás egyik legfontosabb célja, hogy a tanulók megismerjék azokat az új mezőgazdasági lehetőségeket, amelyekkel a szárazság és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás következményeire fel lehet készülni. Bízik abban, hogy a diákok a megszerzett tudást később otthon, saját családi gazdaságukban is hasznosítani tudják. A program egyik kézzelfogható eredménye, hogy az iskola penetrométert kapott. A műszer a talaj tömörödöttségének vizsgálatára szolgál, segítségével megállapítható, hogy a különböző mélységekben mekkora ellenállást fejt ki a talaj a behatoló mérőszárral szemben. A túlzott tömörödés akadályozhatja a gyökerek fejlődését, ronthatja a víz beszivárgását és a talaj levegőzöttségét. A mérési eredmények alapján pontosabban meghatározható, hol és milyen beavatkozásra lehet szükség. Az eszköz a továbbiakban a gyakorlati oktatás részét képezi, így a tanulók nemcsak elméletben ismerkedhetnek meg a talajvizsgálattal, hanem saját maguk is végezhetnek méréseket.
A projekt nem kizárólag a talaj állapotának javítására összpontosít. A program másik fontos eleme a biológiai sokféleség megőrzése, ezen belül a vadon élő beporzók számára kedvező élőhelyek kialakítása.
A részt vevő mezőgazdasági iskolák területén beporzókat segítő virágsávokat és élőhelyeket alakítanak ki. Ezek a virágos területek táplálékot és menedéket biztosíthatnak a méheknek, lepkéknek és más hasznos rovaroknak, miközben hozzájárulnak a mezőgazdasági ökoszisztéma egyensúlyához.
Dalibor Oličkov, a Nagykikindai Erdőtelepítők Mozgalmának munkatársa a regeneratív mezőgazdaság alapelveiről és gyakorlati megvalósításáról tartott előadást. A résztvevők az IPARD III program támogatási lehetőségeiről, különösen a környezetkímélő mezőgazdasági intézkedésekről is tájékoztatást kaptak. A kezdeményezéshez vezetői kézikönyv is készült, amely a tanárok és diákok számára foglalja össze az egészséges talaj vizsgálatának, a regeneratív gazdálkodásnak és a beporzóbarát területek kialakításának legfontosabb tudnivalóit. A projekt első foglalkozásait Nagybecskereken, Versecen, Futakon és Topolyán tartották meg, a második kört a tervek szerint novemberben rendezik meg. A kezdeményezés Svédország Kormánya támogatásával, a Szerbiai Fiatal Kutatók környezetvédelmi programján keresztül valósul meg.
Nyitókép: Tóth Péter
