Az állattartásra is hatással van a nagy meleg

Nemcsak a növények és az ember, de a házi- és a vadállatok is megsínylik a hőhullámokat. A nagy meleg minden állatfajra komoly élettani terhet ró, de eltérő módon. Különösen veszélyes, ha a 30–35 °C feletti hőmérséklet több napon át tart, magas páratartalommal párosulva. Vajdaságban is egyre fontosabb kérdés ez, mert a hosszabb, 35 fok körüli vagy afeletti hőhullámok nemcsak a terméshozamot veszélyeztetik, hanem közvetlenül az állattartás gazdaságosságát is. A tejhozam, a napi súlygyarapodás, a szaporodási eredmények és végső soron az állatok túlélése is függhet attól, hogyan készül fel egy gazdaság a hőhullámokra. 
A topolyai mezőgazdasági középiskola tangazdaságán sok háziállatok megtalálható, és ott is megtapasztalták, hogyan hat a hőség a tejhozamra, a súlygyarapodásra és a megtermékenyülésre. Juhok, szarvasmarhák és sertések találhatók nagyobb számban, de olyan különlegességek is akadnak, mint a lámák. Fenyvesi Árpád, a tangazdaság vezetője elmondta, naponta megtapasztalhatják, hogy az embert és az állatot egyaránt megterheli a hőség. Elsősorban a sertések esetében jelent komoly kockázatot, hiszen ezeknek a jószágoknak a hőháztartása egészen specifikus, mivel izzadással nem tudják csökkenteni a testhőmérsékletüket, és más módon is csak minimálisan. A tangazdaság farmján évek óta a viszonylag kemény, jó tulajdonságairól ismert nagy fehér fajtát tenyésztik, amely kitűnően alkalmazkodott az itteni feltételekhez. Sajnos az a helyzet, hogy nagyon sok helyen, ahol nyugati behozatalból származó hibrideket tartanak, a jószágok tömegesen pusztultak el. Főleg a vemhes anyaállatok pusztulásáról hallani. Amikor ugyanis a az anyakocák testhőmérséklete megemelkedett, egyszerűen nem tudták magukat lehűteni, és elpusztultak. Sok esetben még akkor is ez történt, amikor a gazdák klímákat szereltettek be, ventilátorokat működtettek, illetve párakapukkal próbálták javítani a körülményeket. A sertések nem tudnak úgy izzadni, mint az ember, ezért a testhőmérsékletük szabályozása nehezebb. Már 25–27 °C fölött jelentkezhet hőstressz, nagyobb testű sertéseknél és kocáknál pedig még hamarabb.
A fejősteheneiknél a tejhozam lényegesen csökkent a hőség idején. Fenyvesi Árpád azonban elmondta, hogy ez a minőségre nem volt hatással, a hőhullámok idején is megfelelő minőséget tudtak elérni. Egy nagyon meleg időszak után a tejhozam nem feltétlenül áll vissza azonnal, még akkor sem, ha lehűl az idő. A szarvasmarhák sokat lihegnek, gyakran állnak, hogy nagyobb testfelületük érintkezzen a levegővel, és igyekeznek kevesebbet mozogni. A reprodukciós problémák minden állatfajnál megmutatkoztak. A juhtenyésztésben ezek a hónapok valójában a párzási időt jelentik. A kimondott trópusinak beillő, 35–40 fokos meleg a spermatogenezisre rendkívül negatív hatással van. A spermatogenezis az a biológiai folyamat, amelynek során az éretlen őssejtekből érett hímivarsejtek, vagyis spermiumok képződnek. Tapasztalataik szerint a magas hőmérséklet miatt még az egy-két hónapon belül párosított állatoknál is jelentkezik a negatív hatás. Ez azt jelenti, hogy ha most lehűlne a levegő, a negatív hatás akkor is még egy ideig, egy-két hónapig kihatna a termékenységre.
A tangazdaság vezetője rámutatott, hogy a helyzeten javíthat, ha a legmelegebb órákban kerülik az állatok mozgatását, és az etetés jelentős részét a hűvösebb reggeli és esti órákra időzítik.