Makacs a talaj

Vajdaság termőföldje nemcsak a szántóföldi növénykultúrák, de a zöldségfélék és különféle gyümölcsök termesztésére is kiválóan alkalmas. Legalábbis így hittük, és lényegében így is volt sokáig. Az utóbbi években azonban az időjárás úgy alakult, hogy még az öntözőrendszerekkel rendelkezők is nehezen boldogultak. A Topolyai-tó valójában mesterségesen kialakított tározó, amelyet az 1970-es években azért hoztak létre, hogy a környező területeken öntözni lehessen. A tó azonban gyorsan „túlnőtte” eredeti rendeltetését. Amellett, hogy öntöztek belőle, horgászparadicsommá vált, a kirándulók és a vízi sportok kedvelői is felfedezték, valamint strandrészt építettek ki, ahol nyaranta sokan kerestek felfrissülést. A dolgok azonban az utóbbi években megváltoztak. Szakemberek szerint a klímaváltozásnak tudható be, hogy a csapadék eloszlása kedvezőtlenül alakul, a nyarak pedig aszályossá váltak. A tározóban a vízszint fokozatosan, de mára jelentősen lecsökkent, és már nem lehet öntözni belőle. 

Tamara Ivanišević, a zobnaticai komplexum menedzsere elmondta, az öntözővíz hiánya miatt esetükben is újra kellett gondolni a kezdetben sikeres áfonyatermesztést. A kék fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) csak megfelelő vízellátás mellett, savanyú, 4,0–5,0 pH-értékű talajban fejlődik megfelelően. Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy kezdetben mintegy száz hektáron ennek a bogyós növénynek az intenzív termesztésével próbálkoznak. Ezért a talajt behozatalból származó úgynevezett savanyú litván tőzeggel dúsították. A 100–130 cm magasra megnövő cserje szereti a sok napfényt, abból eddig nem volt hiány. A klíma a talajjal ellentétben megfelel a kék fürtös áfonyának, a téli fagy sem árt a növénynek, mert −30 fokig télálló. Fehér, harang alakú virágait áprilisban bontja, majd nagy, húsos, sötétkék bogyói júliustól szeptemberig takaríthatók be, elhúzódó érésű. Betegsége, kártevője ezeken a tájakon gyakorlatilag nincs, nem kell permetezni, ezért biotermesztésre kiválóan alkalmas. 

A zobnaticai komplexum tulajdonosai a teljes területet csepegtetőrendszerrel öntözhetővé tették, emellett jégvédő háló védi a támrendszerrel telepített ültetvényeket. Az egész régió szempontjából jelentősnek ígérkezett a vállalkozás, hiszen a legjobb szakemberek alkalmazása mellett a szüret idején nagyszámú idénymunkásra volt szükség, akiket jól meg is fizettek. Az amerikai kék fürtös áfonya nem azonos az európai fekete áfonyával (Vaccinium myrtillus), ami tőlünk délebbre vadon is terem, valamint kertekben és ültetvényeken is termesztik. A kezdeti számítások kecsegtetők voltak, hiszen az akkori árakon a fürtös áfonya termesztéséből hektáronként hetvenszer több jövedelemre számítottak, mint például a búza esetében. Ugyanakkor hektáronként huszonötször nagyobb befektetést igényelt, mint a kenyérgabona. Az első 100 hektárnyi telepítés után további területeken alakítottak ki jégvédő hálóval ellátott támrendszereket, a területeket szintén fürtös áfonyával ültették be. A gondok azonban akkor jelentkeztek, amikor a tóból már nem lehetett öntözni. A másik nagy probléma pedig, hogy a „makacs” vajdasági szántóföld egy idő után az eredeti pH-érték visszaállítására törekszik. 

Tamara Ivanišević elmondása ez a két dolog, a talaj nem megfelelő savanyúsága és az víz hiánya miatt kell újratervezni a szóban forgó területek hasznosítását. Hozzátette, egyelőre olyan verziót is fontolgatnak, hogy a fürtös áfonya termesztését kisebb területekre korlátoznák, ahol konténeres technológiát alkalmaznának, így biztosítva a pH-értéket. A támrendszerrel ellátott területek nagyobb részén más bogyós gyümölcsök termesztésével próbálkoznának, olyanokéval, amelyeknek a már meglévő talaj is megfelelne. Ha pedig a tó vízellátása a tervezett csatorna kiépítésével megoldódna, akkor talán ismét lenne elegendő víz az öntözéshez – fejtette ki reményét a zobnaticai komplexum menedzsere.