Alig több mint egy hónappal ezelőtt, Vince napján egyszerre fénylett és csepegett az idő, a nap kisütött, és a hó olvadásnak indult. A népi megfigyelés szerint ez azt jelzi, hogy „teli lesz a pince”, vagyis a szőlészek és gyümölcstermelők a jobb termésben reménykednek. A hiedelem mellett az is erősíti a reményt, hogy az idén végre igazi tél volt, hóval és faggyal, amely megtizedelte a kórokozókat, és friss energiákkal töltötte fel a fákat és bokrokat. Sajnos vidékünkön az elmúlt években a tavaszi mínuszok rendre lefagyasztották a korai gyümölcsök virágait és a terméskezdeményeket, amit pedig a fagy nem pusztított el, azt nyáron a szárazság tette tönkre. Ez negatív hatással volt az idei bácskossuthfalvi pálinkaversenyre is. Fábrik Attila, a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének elnöke továbbra is bízik a kedvező időjárásban.
Fábrik Attila szerint az eddigi néhány napos óra még nem volt hatással a rügyfakadásra, hiszen az éjszakai fagy egyelőre visszafogja a tavaszt.
– Az igazi tél, a hó és a hosszabb ideig tartó fagy rendkívül kedvező a gyümölcsösök számára, mivel ilyenkor elfagynak a kártevők, a tetvek és más rovarok, így nem tudnak nagyobb lendülettel megindulni a rügyfakadáskor. Remélhetőleg ennek az lesz a következménye, hogy kevesebbet kell permetezni. A gombás megbetegedések megjelenésére inkább a nyári esőzések vannak hatással. Ilyenkor abban reménykedünk, hogy sikerül elkerülni a rügyfakadás és a virágzás idején jelentkező tavaszi fagyot, amely rendkívüli kárt okoz a gyümölcsösökben – kezdte a beszélgetést az egyesület elnöke, aki kitért arra is, hogy vannak olyan ültetvények, ahol már elvégezték a tavaszi metszést, míg máshol ezt követően látnak hozzá.
– A metszést a meggyfákkal kezdjük, majd a szilva- és a körtefák következnek, végül általában a kajszibarackfákkal fejezzük be. Menet közben a szőlő metszését is elvégezzük, esetemben Bika Lajos közreműködésével. A munkálatok akkor indulnak, amikor az időjárási körülmények kedvezőek, nincsen fagy, és a gyümölcsösökben, kertekben nem olyan sáros a talaj, hogy ne lehessen rámenni a földekre. Mindez nagyban függ attól is, hogy egyéb teendőink mikor teszik lehetővé a munkát. A metszést – még a rügyezés megindulása előtt – lemosó permetezés követi, amely azokra a kártevő rovarokra hat, amelyek túlélték a fagyot – közölte az elnök. A tél nem volt rendkívüli, inkább az elmúlt évtizedekben megszokott hóval és hőmérsékletekkel járt.
Fábrik Attilánál az iránt is érdeklődtünk, hogy az idei tél okozott-e fagykárt a gyümölcsösökben.
– Nagy valószínűséggel nem esett kár a fákban, de ez igazából a nedvkeringés megindulásakor és a rügyfakadás idején derül ki. A szőlő érzékenyebb növény, a tőkéket télire le is szokták takarni, különösen a bakhátas művelésűeket. Erre azért van szükség, hogy ha a felső rész el is fagyna, alulról ismét kihajthasson. Az elmúlt években nem a hideg hónapok, hanem az extrém száraz és forró nyár okozott fejtörést, ami az ültetvényemen is meglátszott. A parcellák között mintegy ötméternyi szintkülönbség van, a domboldalra cserszegi fűszerest telepítettem, a völgybe zweigeltet, és a hozam egyértelműen tükrözte az időjárási viszonyokat. Előbbi a magasabban fekvő területen nem jutott annyi nedvességhez, mint utóbbi a mélyebben fekvő részen. A borok viszont kiváló minőségűnek bizonyultak, a közelmúltban megrendezett temerini borversenyen is remek eredmények születtek. Arany-, ezüst- és bronzérmekben is részesültek, Fehér Vilmos pedig úgynevezett nagy aranyéremmel tért haza. Az újbor általában márciusra tisztul le – tette hozzá az egyesület elnöke, aki bízik abban, hogy az elmúlt tíz év szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárása után visszatér a természet az elmúlt évtizedekben megszokott kerékvágásba.
Metszés után / Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana
Nyitókép: Kazinczy Paszterkó Diana


