Vigyáznak a madarakra

A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület megalakulása óta általános és középiskolásoknak tart különféle környezet- és természetvédelmi programokat, amelyek a környezeti nevelés hiányát pótolják. A gyermekek számára szervezett oktatóprogramok megvalósításában az egyesületen belül tevékenykedő jeles szakemberek több évtizedes tapasztalata biztosítja a programok magas színvonalát. Táboraik az óvodásokhoz, valamint az általános és középiskolásokhoz szólnak. A múlt évben egy, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló IPA-projekt keretében tartottak madár- és rovarvédelmi témában előadással, illetve gyakorlati foglalkozással egybekötött műhelymunkákat. 

Szombaton a Topolyai Művésztelepen általános iskolásoknak szóló előadást tartottak, amelynek keretében a mesterséges fészekodúk és költőládák jelentőségéről, valamint elkészítésük módjáról interaktív formában hallottak a gyerekek. Az egyesület szervezésében megvalósuló Ismerd meg, védd meg ragadozó madárfajainkat! elnevezésű program középpontjában a vidékünkön élő vércsék álltak. 
Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök, ornitológus – aki mellett Edita Suturović volt a nap másik előadója – elmondta, hogy a vércsék számára fából készült költőládákat szoktak kihelyezni Topolyán és környékén.

Bemutatták a több mint húsz kisgyermek számára, hogyan készülnek az ilyen és egyéb típusú költőládák. Tavasszal kikerülnek a szakszerűen elkészített ládák azokra a helyekre, ahol az előző években kékvércséket figyeltek meg. A közép-bácskai kékvércse-állományt szeretnék továbberősíteni. Vajdaságban alig több mint 200 pár költ, de jó hír, hogy Topolya környékén újra megtelepedett. Az előadás után a gyerekek megismerkedtek a költőládákkal. A mezőgazdasági területeken kevés a megfelelő fa, az ilyen mesterséges odúk kulcsszerepet játszanak a vércsék sikeres költésében. Az egyesület és más szervezetek aktív védelmi tevékenysége, azon belül az odútelepítés is segítette a faj visszatérését. A költőládákkal segített vércseköltés kiemelkedően fontos természetvédelmi tevékenység. Ők ugyanis nem építenek fészket, általában más madarak gallyfészkeit foglalják el. Azokon a területeken, ahol az intenzív mezőgazdasági tevékenység miatt kevés a terebélyes lombkoronájú, gallyfészkekhez megfelelő fa, a vércsék megtelepedése is kérdéses. A tapasztalatok viszont azt mutatják, szívesen foglalják el a kihelyezett költőládákat. 

Egy másik, korábban fél évszázadon át hiányzó faj, a szalakóta is újra megtelepedett, ami összefüggésbe hozható a védelmi programokkal. Ötven évig nem volt megfigyelhető, 2018-ban három pár költött a községben, azóta pedig többen vannak. Sihelnik József azt is elmondta, különféle okokkal magyarázható, hogy a korábban tömegesen előforduló házi veréb is egyre ritkább. Kiszorult a települések szélére, hiszen nem talál olyan fészkelőhelyet, mint korábban a házak, melléképületek ereszei alatt. Így a mezei veréb is konkurens fajjá vált számára. A verebek költését költőládák kihelyezésével lehet elősegíteni.