A fejtrágyázásnak is vannak buktatói

A topolyai és a kishegyesi községekben viszonylag jó állapotban vannak az ősszel elvetett gabonafélék. Az árpa és a búza fejtrágyázását sokan elvégezték januárban, amikor hótakaró borította a parcellákat. Néhányan mostanra időzítették, illetve február végén vagy március elején terveznek UREA vagy AN típusú műtrágyaféléket kiszórni. 
Branko Dudić mezőgazdasági mérnök, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy esetükben az elmúlt napokban zajlott a fejtrágyázás. Tapasztalatai alapján megoszlik a szakemberek véleménye a témával kapcsolatban. Vannak, akik szerint jól tették azok a gazdálkodók, akik még a hóra kiszórták a műtrágyát, ugyanis az így biztosan beszívódott a gyökérzónába, és a növények fejlődésének megindulása után azonnal hasznosulhat. Mások szerint nem kellett volna elsietni a fejtrágyázást. A talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, a talajminták elemzésének alapján kell arról dönteni, hogy milyen típusú és hektáronként hány kilogramm műtrágyát szükséges kiszórni. Akár egymással szomszédos parcellák analízise is egészen eltérő adatokról szólhat. A hatékony tápanyag-hasznosítás kulcsa, hogy a nitrogén ott és akkor legyen elérhető, amikor a növénynek szüksége van rá. A szélsőséges időjárási viszonyok idején a kijuttatott nitrogén hasznosulása nem garantált. Akár harmada vagy fele is elveszhet, mielőtt a tápanyag felhasználódna a fejlődéshez. A szakirodalom szerint a hektáronkénti 8 tonnás termésátlag esetében a búza a talajból hektáronként 220 kilogramm nitrogént von ki, amit nagyrészt műtrágyával lehet pótolni. Ezt részben ősszel, részben tavasszal több menetben, megosztva 2-3 adagban ajánlatos kiszórni.
A legintenzívebb nitrogén-felvételi időszakban, amikor a bokrosodás és azzal együtt a szárba szökkenés zajlik, a búza naponta akár 3-5 kilogramm nitrogén-hatóanyagot is felvehet egy hektárnyi földterületen.
A búzával és az árpával ellentétben a káposztarepcével bevetett parcellák tarka képet mutatnak Vajdaságban. Akinek az ősszel nem ázott meg a földje a mag földbe juttatása után, annál sok esetben egyenetlen volt a kelés. Ilyenkor a növények állapota miatt érdemesebb lehet a földet tavasszal kiszántani vagy tárcsával elművelni, majd tavaszi növénykultúrával bevetni. A repce fejtrágyázása is aktuális. Az AN és UREA típusú műtrágyákból folyamatos a kínálat a piacon, 55 és 60 dinár közötti átlagáron lehet beszerezni különböző kiszerelésben.
A tavaszi vetéssel kapcsolatban az igazgató elmondta, lehet szerződni napraforgó és kukorica termesztésére. Vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket biztosítanak, amelyeket – ha a termelő is úgy dönt – a termés árából lehet levonatni, tehát nem kell erőre kifizetni. Branko Dudić azt is elmondta, egyes felvásárlók közzétették, hogy húsz dináros árat garantálnak a szerződő feleknek a búzáért, amelyet aratáskor, a termés átvétele után fizetnek ki. Egyelőre gombabetegségeket, kártevők jelenlétét nem észlelték a földeken. A gabonatábláknál a parcellák széleinél helyenként a hóolvadást követően rágcsálók, mezei pockok és mezei egerek jelenlétét tapasztalták. Erre a jövőben oda kell figyelni a gazdálkodóknak.
Az állattenyésztés helyzetével kapcsolatban nem sok jót tudott mondani. A hízósertés ára nyomott. Nemrég a vágójószág kilogrammjáért csupán 140 dinárt fizettek. Mostanra 150–155 dinárra emelkedett az ár, de még ez sem éri el a kifizetődőség határát. A sertéshizlalásban jelenleg az átlagos önköltségi ár 190 és 200 dinár között alakul. Mivel a hizlalás veszteséges, gyér az érdeklődés a malacok iránt is, ezért jelentősen csökkent az áruk. Mindössze 2250 dinárt fizetnek érte, a szövetkezet pedig egyelőre nem vásárolja fel a malacokat.