Az utóbbi években aszály sújtotta a mezőgazdasági területeket. Ennek következtében számos szántóföldi növénykultúra esetében a hozamok csökkenését mutatják a statisztikák. Nem a tavalyi nyár volt a legmelegebb, és csapadékban sem volt az utóbbi időben a legszegényebb, de a gondok nem szűntek meg. Az ősz, az új ciklus kezdete sem hozott kiadós csapadékot. A gazdák többsége porba vetett, vagy az esőre várva késett a művelettel. Talán a káposztarepcék sínylették meg legjobban az őszi szárazságot. Ezt az olajnövényt ugyanis a termelők többsége már szeptember közepén elvetette. Az utóbbi években a biztos piac mellett az ár is kedvező volt, így az elfogadható hozamok miatt a repce a vetésforgó egyre nagyobb hányadát képezte. Az ősszel viszont sok repce nem, vagy egyenetlenül kelt ki, és később, a gyenge növények – csapadék hiányában – kiszáradtak.
Nagy Károly topolyai termelő mindezek után örvendetesnek nevezte, hogy januárban hótakaró borította a határt. Elmondása szerint egykor az öregek gyakran mondogatták, hogy a téli hótakaró, majd annak olvadása közben a talajba lassan beszivárgó hólé lehúzódik a föld mélyebb rétegeibe, miközben megnyitja a talajban a pórusokat, amelyek szilárd részecskék közötti üregek, és az ideális talaj térfogatának jelentős részét teszik ki. Ezek biztosítják a levegő- és vízforgalmat, valamint a növények gyökereinek növekedési helyét. Az utóbbi években a kukorica esetében többnyire veszteséget jegyeztek a termelők, hiszen a nyári aszályos időszak miatt keveset termett, és a minőséggel is gondok voltak. Nagy Károly elmondta, hogy 2016 óta nem vetett kukoricát. Helyette búzát, árpát, repcét és napraforgót iktatott be a vetésforgóba.
Nagy Károly (Fotó: Tóth Péter felvétele)
A klasszikus felfogás szerint a február közepe a fejtrágyázások ideje, de, kihasználva a hótakaró adta lehetőséget, még januárban a hóra kiszórták a műtrágyát, reményei szerint így tud hasznosulni. A kukorica vetéstervből kiiktatását több okkal indokolta. Egyrészt nem tart már jószágot, így nem a saját szükségleteire termelné. Átadáskor a nedvességtartalomhoz és egyéb minőségi mutatószámhoz köthető alapon általában levontak a súlyból, ami a jövedelmezőség kárára ment. A repce jól teljesített az utóbbi években, viszont az ősszel elvetett mag, ahol nem kapott esőt, gyengén kelt ki, a veje néhány parcellán ki is tárcsázta, hogy napraforgót vessen bele.
A statisztikák szerint országosan is csökkenőben van a kukorica vetésterülete. Pedig nemrég tengerit termesztettek Szerbiában a legnagyobb területeken. Az őszi vetés során 842 347 hektárt vetettek be, ami a Köztársasági Statisztikai Intézet adatai alapján 5,5 százalékkal több a 2024-es területnél. A búza vetésterülete 5,2, az árpáé 8, a repcéé 7,5 százalékkal nőtt. A kártevők, a rágcsálók, atkák, gombabetegségek gyérítéséhez is hozzájárulhatott a januári időjárás. Hogy mindez elegendő lesz-e a jó terméshez, a következő hónapok időjárásán múlik. A tapasztalatok szerint még a jó hozam sem jelenti azt, hogy a gazdák jövedelmet is megvalósítanak. A múlt évben az alacsony felvásárlási árak miatt nem sok hasznot tudnak a termelők elkönyvelni a kalászosok esetében sem.
Nyitókép: Szépen fejlődik az őszi búza (Fotó: Tóth Péter felvétele)
