Kisebb, mint a farkas, de ugyanolyan rátermett ragadozó. Nagyobb, mint a róka, de talán még „ravaszabb” tőle. Az aranysakál, más néven nádi farkas vagy toportyán mintegy három éve jelent meg Bácskában, és hozott magával pótolhatatlan kárt a vadállományban. Leginkább az őzpopulációt ritkította meg, ugyanis kedvenc eledele tavasszal az őzgida.
Pacsér és Bácskossuthfalva vadászai először tartottak a napokban közös, védettséget nem élvező dúvadakra célzott hajtóvadászatot a két település között elterülő völgyeket és medreket átfésülve, hiszen az aranysakál elsősorban a nádasokban húzza meg magát. Sikerrel ugyan nem jártak, de már tudják, az akciónak lesz folytatása – adta hírül Papp László, Bácskossuthfalva tanácselnöke a Facebookon közzétett bejegyzésében.
– A két falu vadászegyesülete között jó a kapcsolat, de a közös vadászatokra még nem alakult ki gyakorlat. Az egykori pacséri téglagyártól indult meg a 34 tagú csapat Bácskossuthfalva irányába. A cél a vadállomány megóvása, így elsősorban az aranysakált szeretnénk gyéríteni, de minden más kártékony dúvadat is. Így a rókát, a szarkát, valamint a húsevő és igen kártékony dolmányos varjút – tudtuk meg Papp Lászlótól.
FELÉRE CSÖKKENT A VADÁLLOMÁNY BÁCSKOSSUTHFALVA HATÁRÁBAN
A ragadozó szarka és a dolmányos varjú azóta tizedelheti komolyabban vidékünkön az apróvadállományt, amióta a modern mezőgazdasági módszerek miatt kevesebb menedék marad számukra. Emellett az egerek és más kártevők folyamatos és mindinkább elharapódzó mérgezése is hatalmas gond, hiszen a tápláléklánc egy-egy résztvevője hatással van az egész körforgásra. Óvatos becslések szerint ezen okok és az aranysakál térhódítása miatt Bácskában átlagosan 65%-ban él kevesebb vadállat a határban, mint alig néhány éve. A dúvadak okozta kárt magasabb szinteken új törvényekkel kellene kezelni, felülírni bizonyos állatok védettségét, megvédeni a károsultakat, például a védettséget élvező és túlszaporodott vetési varjú esetében, ami felbecsülhetetlen kárt okoz az utóbbi években a mezőgazdaságban. Az aranysakál pedig teljes mértékben tönkretette a vadgazdálkodásból élő vadászegyesületek eredményes működését.
Kuruc Tibor, a bácskossuthfalvi Fácán Vadászegyesület elnöke elmondta, hogy a település határában alig néhány esztendő alatt a felére csökkent az őzállomány.
– Az időnként hallható vonításokból tudjuk, hogy jelen vannak a falunk közelében az aranysakálok, néha sikerül kilőni egy-egy példányt. Ennek az is a bizonyítéka, hogy mára gyakorlatilag lefeleződött a 8 ezer hektáros vadászterületünk őzállománya a négy évvel ezelőttihez képest, amikor is mintegy 800 őzet tartottunk nyilván. Azt mondhatom, hogy szerencsésebbek vagyunk, mert a nagyobb folyók és nádasok mellett, így például a Tisza mentén csupán 20-25%-a, Bánátban 20%-a maradt meg az őzeknek, a Duna menti községekben pedig már évek óta szinte teljesen eltűntek ezek a vadak, ahogy Szabadkán és az országhatár menti erdős, homokos részeken is. Sajnos a magyarországi tapasztalatok is ezt bizonyítják, ahol megjelent az aranysakál, ott az őzállomány száma jelentősen megcsappan vagy eltűnik, és nem tudják visszaszorítani. Rendkívül intelligens ragadozó, minden húsfélét elfogyaszt, egyedül az alföldi szántós részeket nem kedveli, ahol nem tud elbújni – kezdte a beszélgetést Kuruc Tibor, aki kitért arra is, hogy Bácskossuthfalva vadászterületén két falkáról van tudomásuk, a Moravicai-tó nádasában legalább 20 egyed húzza meg magát.
– Az aranysakál éjszaka mozog és falkában vadászik, mint a farkas. A vadászainknak nincs drága éjszakai vadászfelszerelésük. Csupán a hangok alapján tudjuk, hogy egyre többen vannak, fácánvadászatok alkalmával volt lehetőségünk 4-5 példányt elejteni, ez viszont kevés, és még nagyobb problémát jelent, ha továbbra is szaporodnak. Egy-egy anyasakál legfeljebb 8 utódot nevel, és a kicsinyeknek minden nap meg kell ennie a maga 200-300 gramm húsmennyiségét. Ahol megjelenik az aranysakál, arról a területről eltűnik a róka. Ez az apróvadakra nézve pozitív, hiszen a róka azokat ügyesebben fogja meg. A sakál például a fácánt és a nyulat nem tudja elragadni, ezért az elszaporodásával párhuzamosan a fácán- és a nyúlállomány száma is növekedhet. A nyúlállományra nézve azonban a hosszú és forró nyár kritikusan hat, mert a zöld növényen keresztül pótolja a vizet, és inkább szomjan pusztul, mint hogy a területét átlépve víz után kutasson – tette hozzá Kuruc Tibor, aki arról is szólt, hogy a falu határában korábban akár 8-10 aranyérmes őzbakot is lőttek, az elmúlt két évben csupán egyet, és így rendkívül nehéz kigazdálkodni a munkaviszonyban lévő vadőr fizetését.
Nyitókép: Papp László
