A népdal és a citera összekötő ereje

A pacsériak művelődési egyesületét öt évtizeddel ezelőtt hívták életre, az ezt megünneplő rendezvény egyben népdalkörök találkozója volt, amelyet a Regionális Oktatási Központban tartottak meg. Az eseményen tiszteletét tette Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Nagy Ottó, a pacséri helyi közösség végrehajtó bizottságának elnöke, Csányi Erzsébet református lelkésznő és Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke is, aki méltatta a szervezet ötvenéves múltját. 

– Az egyesület a pacséri közösség művelődési életében a 20. században meghatározó szerepet játszott, a 21. században pedig továbbra is fontos szereplő, és az évforduló apropóján a mindenkori vezetők elkötelezettségét, konokságát és szívósságát is ünnepeljük. Mindezek mögött ott lüktet a szülőföld iránti szeretet. 1977-ben a délvidéki magyarság egy újabb gyökere, a Durindó is megszületett a faluban. A művelődési egyesületnek ugyan voltak küzdelmei, de mindig jelen volt az alapítók üzenete és tanítása, hogy közösség és közösségi alapú művelődési szervezet nélkül nincs élet és nemzeti megmaradás. A hely szelleme igenis létezik, a fellépéseiken tapasztalható pacséri derű pedig ragadós másokra is. Köszönjük a hűséget, a szolgálat örömét, a felelős küldetéstudatot, a rajongást és a konok kunságot. Ennek jegyében nyújtom át a VMMSZ jubileumot köszöntő és hálát kifejező oklevelét – mondta Sutus Áron, majd átnyújtotta Komáromi Gizellának, a Pacséri Művelődési Egyesület elnökének a VMMSZ emlékplakettjét.

– A Pacséri Művelődési Egyesület 1975 februárjában alakult újjá, és azóta működik. Alapját a fennállása 51. évfordulóját jegyző citerazenekar képezi, amely Végel János kezdeményezésére jött létre, és Vörös István vezetésével péntek esténként gyűltek össze próbálni. Ez azóta is így van, citerazenétől hangos a próbatermünk. A Vajdaságban elsőként megalakult citerazenekar 1978-ban asszonykórussal, majd férfikórussal bővült, de vegyes kórusként is közönség elé léptek. A zenekarnak elévülhetetlen szerepe van a citeramuzsika népszerűsítésében, hiszen innen indult 1977-ben vidékünk legnagyobb népzenei szemléje, a Durindó. Immár nyolc éve csatlakozott hozzánk a református egyház presbitériumának több tagja. A citerazenekar és a vegyes kórus 2021-ben vette fel a Pacséri Magyar Dalkör nevet. Elkötelezett hívei vagyunk a magyar népdal, népzene és nótakincs ápolásának. Rendszeresen részt veszünk a községi szemléken és a Durindón. A számos hazai fellépés mellett Magyarországon és Horvátországban is közönség elé lépünk. A művelődési egyesületünk szárnyai alatt 2011 óta működik a pacséri születésű Szilágyi Gábor festőművészről elnevezett amatőr képzőművészeti csoport. A tagok munkáit kiállításokon, szemléken is meg lehet tekinteni, ezenkívül Ikraš Zlatibornak és Szombathy Juliannának egyéni kiállítása is volt. Egyesületünk keretében időszakosan működik az Aranyszál kézimunkacsoport és aktív a Fagyöngy gyermek-kézimunkacsoport, illetve a gyermek-fúvószenekar Szitás Tamás vezetésével, újabban pedig a gyermek-kézművescsoport Komáromi Dóra irányításával – ismertette Komáromi Gizella, aki megemlékezett azokról, akik nem érhették meg az évfordulót, és azoknak is köszönetet mondott, akik tevékenységükkel ma is hozzájárulnak az egyesület működéséhez. Azt is hozzátette, hogy a szervezet, sőt az egész falu szívfájdalma a színházterem hiánya. 

A találkozón jelen voltak az ójankováci, várdaróci, bácskossuthfalvi, bajmoki, topolyai, bajsai, muzslyai, zentagunarasi, gunarasi, magyarkanizsai és a zentai hagyományőrzők. A rendezvény lebonyolítását a Bethlen Gábor Alap támogatta, a szervezők köszönetet mondtak a topolyai önkormányzatnak és a pacséri helyi közösségnek, hogy biztosítják a szervezet működését.