A mezőgazdasági termelők körében pozitív visszhangot váltott ki, amikor meghirdették a 2025-ös évre szóló, tanúsított, fémzárolt vetőmag után igényelhető támogatásra vonatkozó nyilvános pályázatot. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium közleményében az állt, hogy minden aktív családi gazdaság vezetője, aki a kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékeli a tanúsított vetőmag vásárlásáról szóló számlát, amelyet 2024. augusztus 1-je és a kérelem benyújtásának napja között állítottak ki, jogosult lehet legfeljebb 17.000 dinár hektáronkénti támogatásra.
Slingár Irén topolyai falugazdász elmondta, hogy az új támogatási forma esetében a minisztérium sok esetben különféle okokból elutasította vagy felülbírálta a kérelmeket, amelyeket kizárólag elektronikusan lehetett benyújtani az eAgrar platformon keresztül.
A probléma sok esetben abból ered, hogy az erre vonatkozó, májusban elfogadott szabályzat mindössze kilenc haszonnövényre szűkítette a kedvezményezett fémzárolt vetőmagok körét. A gazdák gyakran csak a kérelmek benyújtásakor szembesültek azzal, hogy nem minden növényfaj fémzárolt vetőmagjára igényelhetik a támogatást. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében célszerű lenne módosítani a vetésszerkezetet. A gazdák nehezen fogadták, hogy számos termény kimaradt a kedvezményezett fémzárolt vetőmagok köréből. Többek között nem jár támogatás a cirok, a lucerna és a mák vetőmagja után.
Szakpolitikusaink is jelezték, hiányossága a rendeletnek, hogy bizonyos növénykultúrák kimaradtak, nem szerepelnek a támogatandók listáján, amelyen a búza, árpa, zab, tritikálé, kukorica, szója, napraforgó, olajrepce és a cukorrépa szerepel. A rendelet azt is meghatározza, hogy hektáronként hány szemnyi vagy hány kilogrammnyi vetőmagra igényelhető támogatás. Problémát okozott az is, hogy egyes számlák nem voltak megfelelően kiállítva, ezért utasították el a kérelmeket. A kellemetlen tapasztalatok miatt attól tartanak, hogy a termelők a korábbi gyakorlatot követve továbbra is a padlásról vetnek, és nem vásárolnak deklarált, fémzárolt vetőmagot. Sokan úgy vélik, az elfogadható alapelv az lenne, ha minden növényfaj fémzárolt vetőmagjára járna állami támogatás.
Slingár Irén elmondta, hogy folyamatban van az eladott hízójószágok után járó támogatás kifizetése. Hízósertésenként 1500, vágómarhánként pedig 22 000 dinár illeti meg a termelőket. Mint ismeretes, a megvásárolt gázolaj minden literje után 50 dinár visszatérítés jár. A falugazdász azt javasolta a termelőknek, hogy az erre vonatkozó kérelmeket minél előbb adják be.
A topolyai falugazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyaországi Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) – a Vajdaságban élő és tevékenykedő mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek ernyőszervezete – talajszkennerrel rendelkezik. A NIR-technológia révén ez az eszköz néhány perc alatt kimutatja, hogy a talajban van-e elegendő nitrogén, foszfor vagy kálium. Emellett a pH-érték, az agyagtartalom, a talajnedvesség, valamint a szerves anyagok és más fontos tápanyagok szintje is ellenőrizhető.
A szkenner a zentai központi irodában található, de a mintákat a falugazdász-irodákban is le lehet adni. A termőtalaj állapotának és termőképességének ismerete nélkül ma már nem lehet hatékonyan gazdálkodni, és a talaj termőképességét sem lehet hosszú távon megőrizni. Ezért különösen fontos, hogy a termelők tisztában legyenek az adott parcellák termőföldjének összetételével.
Nyitókép: Slingár Irén topolyai falugazdász (Fotó: Tóth Péter felvétele)
