Topolya betelepítésének 275. évfordulója apropóján született meg az ötlet, hogy a település történetét bemutató tanulmányok készüljenek, amelyek kiadvány formájában is elérhetőek lesznek. A múzeumban szervezték meg ugyanakkor azt a rendezvénysorozatot, amelynek keretében kivonatosan, előadások formájában ismertetik a tanulmányokat. A kőkorszaktól kezdve egészen a kétezres évek elejéig tárták fel a település múltját. Az eseménysorozat október 1-jén kezdődött, és november 5-én, ma a könyvtárban zárul. Legutóbb Nagyidei Márk történelem szakos egyetemi hallgató és Balassa Endre térségfejlesztési szakember tartott előadást. Előbbi az Adalékok a topolyai járás és Topolya község közigazgatási változásai a titói Jugoszláviában témájában értekezett, utóbbi pedig a Feldolgozandó történések a 90-es évekből című előadását tartotta meg.
Nagyidei Márk színvonalas előadásában kitért arra, hogy 1945 után rövid idő alatt rengeteg területi átszervezés történt az egykori Jugoszlávia, illetve a tagköztársaságok térségében. Ezek a folyamatok Topolyát is érintették. Abban az időben a járásoknak volt fontos szerepük, majd a községek megalakulása után ezek vették át az alapvető közigazgatási egységek szerepét. Érdekes dolgok derültek ki az előadásból, többek között Kishegyes, Cserepes (Bački Sokolac), illetve Bácskossuthfalva vonatkozásában. Például a Kishegyes községet alkotó három telelpülés közül Szikics Verbászhoz szeretett volna csatlakozni, Bácsfeketehegy Topolyához, míg a kishegyesiek az önállóság mellett voksoltak. A nép akarata sem érvényesülhetett mindig. Az 1978–1980 utáni állapot már nagyon hasonlított arra, amit ma is ismerünk. 1965-ben a járási beosztás megszűnt, és onnantól kezdve a községek váltak az alapvető közigazgatási egységekké. Topolya község az 1980-as állapot óta jóformán változatlan, kisebb falvak azonban elnéptelenedtek, majd közigazgatási egységként megszűntek.
Balassa Endre, Topolya egykori polgármestere előadásában olyan időszakról beszélt, amelyet a hiperinfláció, az üzemanyagbónok, a bezártság, a kilépési határilletékek és a háborúk jellemeztek. Érdekes megközelítés jellemezte az előadást, hiszen a térségfejlesztési szakember aktív részese volt egykor a történéseknek. Az előadó megjegyezte, hogy az akkor kialakult félelmek, berögződések esetenként ma is felismerhetőek az emberek reakcióiban. Az egykori választásokkal kapcsolatos visszásságok kapcsán ugyanis sokan úgy nyilatkoztak, nem szeretnék, ha a nevüket említenék. Balassa Endre elmondása szerint mindez megerősítette benne, hogy igen, el kell kezdeni megemészteni, feldolgozni ezeket a dolgokat is.
Radaković Marina, Topolya Község Múzeumának igazgatója a nagy érdeklődés mellett zajló előadás-sorozat kapcsán elmondta, sok esetben ezeken az előadásokon nem arról beszélnek, amit a könyvekben, monográfiákban már leírtak. Az előadók olyan tényeket is közölnek, amik talán még nem voltak a közönség számára ismertek, és úgy tűnik, hogy ez az, ami az embereket vonzza és érdekli is.
A sorozat ma zárul a Juhász Erzsébet Könyvtárban, ahol Bednárik Prokec Zita, az intézmény igazgatója tartja meg a Mit jelent(ett) könyvtárnak lenni Topolyán? című előadását. Emellett kiállítás nyílik a könyvtár gyűjteményéből, a topolyai helytörténeti kiadványok válogatásából.
Nyitókép: Legutóbb Nagyidei Márk és Balassa Endre tartott előadást (Fotó: Tóth Péter felvétele)
