Harmadszor tartották meg a Vajdasági Magyar Táncháztalálkozót és Sokadalmat a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon sportpályáján. A népi kultúrát éltető program volt a magyar–szerb kulturális évad vajdasági nyitórendezvénye is. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ és Farkas Péter népzenész szervezésével zajló rendezvény forgatagában Kisimre Szerda Anna, a Kodály Zoltán MMK elnök asszonya elmondta, hogy mekkora munka áll a találkozó szervezése mögött.
– Többünk több hónapos, hatalmas munkája, tervezése, egyeztetés előzte meg a táncháztalálkozót. A szellemi előkészületek mellett fizikai munkával is járt, és utána sok feladat marad a díszlet helyére szállításával. Tizennégy táncegyüttes és zenekar lépett színpadra. Mindenkinek megvolt a maga koreográfiája, amelyet egyedül készített el. Férjemmel, Kisimre Árpáddal, a gála koreográfusával, a Cirkalom táncegyüttes művészeti vezetőjével két hétig látogattuk a településeket, amikor a közös táncot tanítottuk meg, Topolyán pedig pénteken tartottunk zenekaros főpróbát. Szerencsére az együttesek felkészültek és elhivatottak voltak – tudtuk meg az elnök asszonytól, aki arról is szólt, hogy az idén a tánctanítást három együttes vállalta, ezenkívül több vajdasági zenekar volt jelen, táncos és énekes szólisták léptek fel, kézművesek, népművészek várták a felnőtteket és a gyermekeket műhelyfoglalkozásokra.
– A nap lényege, hogy mindenki, aki a népi kultúrát kedveli, az jelen legyen, együtt legyünk, és felhőtlenül, jól érezzük magunkat. Hogy miként, milyen formában, meghívottként, fellépőként vagy alkotóként, esetleg érdeklődőként, az nem is annyira fontos. Külön hálásak vagyunk, hogy Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere, valamint a vajdasági magyar tisztségviselők megtiszteltek bennünket jelenlétükkel. Ezzel az idei találkozó fokozottan a közélet és a politika középpontjába került a magyar–szerb kulturális évad vajdasági nyitórendezvényeként. Be tudtuk mutatni, hogy Vajdaságban a táncházas közösség milyen kondícióban van, milyen ereje van, és mekkora szív dobog mögötte. Szerettük volna kifejezni a hálánkat is, hogy az elmúlt 10 év támogatása a Csoóri Sándor Alapon keresztül milyen hatással volt a vajdasági mozgalom, a népi kultúrát ápolók munkájára, hiszen nagyon sok műhely ennek köszönhetően léphetett szintet, bővíthette a viselettárát, valamint fejleszthette az oktatók és a közösség szakmai tudását – nyilatkozta Sutus Áron, a VMMSZ elnöke, aki kitért arra, hogy a találkozó évről évre igyekszik a közösségünket érintő jubileumokra is összpontosítani, így például az idén megalapításának 30. évfordulóját ünneplő Vajdasági Magyar Folklórközpontra.
A hangulatot archív fotók is erősítették a Vajdasági Magyar Digitális Archívumnak, a VAMADIA-nak, valamint a magángyűjtőknek, Sóti Rolandnak és Keszég Ákosnak köszönhetően. A Bodor Anikó terem tartalmas produkcióktól volt hangos, ott mutatkoztak be azok a szólisták, akik a Kőketáncon, a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén, az Aranyciterán, a Vajdasági Gyermek- és
Ifjúsági Szólótáncversenyen vagy a Szólj, síp, szólj!-on kiemelkedő eredményeket értek el.
A folkkocsmában a Csörömpölő zenekar mellett a Tamburás Tesók, a Rózsafa, az Üsztürü és a Csalóka zenekarok diktálták a jó hangulatot. A folkcsarnokban Gajdics Krisztiánnal bőrözhettek, Torjai Zitával gyöngyöt fűzhettek a gyermekek, Robotka Angéla csuhézást, Szabó Magda és Szuhankó Ruzsena szövést, Mészáros Csilla pedig makramézást oktatott. A Fabatka Porta Népi Játszótér is várta a legkisebbeket és a szülőket, hiszen minikőmalom, rosta, kemence és különböző fából készült didaktikus, fejlesztő népi játékokat élvezhettek a legkisebbek.
Nyitókép: A bőrözés rejtelemeibe is beavatták az érdeklődőket
