2024. április 15., hétfő

Régi disznótorok hangulatát keltették életre

Mindent úgy csináltak, mint egykor az elődeink

A disznóvágás vagy disznótor a háznál nevelt sertés hagyományos levágását, feldolgozását, és az ezt követő hagyományos vacsorát, a felszolgált disznótoros levest, a sült hurkát és kolbászt, valamint a kolbászhúsból készült töltött káposztát jelöli. Nagyszüleink idejében a vidéki családok maguk nevelték a sertést, majd annak levágásával biztosították jóformán az egész éves hús-, és zsiradékkészletet.

Régi haszonállatnak számít a sertés, őseink is szerették a húsát, szalonnáját, minden porcikáját hasznosították. Vajdaság szerte a vidéki háztartások mindegyikében volt disznóól, azokban legalább két-három hízó röfögött. Ma már nem így van, disznót lassan már csak a nagy telephelyeken látni. A Topolyai Gazdakör több mint tíz éve szervez hagyományos disznóölést, sok fiatal ott látta először, hogyan zajlott régen egy ilyen esemény.

A tokaszalonna a disznótoros reggeli elmaradhatatlan része (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A tokaszalonna a disznótoros reggeli elmaradhatatlan része (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Természetesen a hűtőszekrények elterjedése előtt mindennek meg volt a maga ideje is. A disznóvágások Szent András napjától, november 30-tól kezdődtek és egészen februárig tartottak, a hideg, téli időszakra időzítették, hiszen a romlékony hús feldolgozása ilyenkor volt a legveszélytelenebb. Boros Józsefet Kavillóról hívták meg böllérnek a topolyai rendezvényre.

Az alig több mint száz lelket számláló településen még ma is minden háznál van disznóól, és majdnem mindben röfög is jószág.

Az idősebbekről a fiatalokra száll át a tudás (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Az idősebbekről a fiatalokra száll át a tudás (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Elmondta, hogy nem is olyan régen még a kevésbé intenzív hízlalás dívott, az így tartott sertések húsa is más ízű volt. Nem használtak gyógyszereket, serkentőket, antibiotikumokat sem. Tudták, mikor mit kell adni a disznónak, lósóska, disznóparéj volt a sertések gyógynövénye. Siska Béla, az egyik főböllér arra is rámutatott, hogy a kolbász akkor igazán finom, ha csak hagyományos fűszereket, sót, borsot, pirospaprikát és köménymagot tesznek bele.

Több százan fordultak meg a topolyai rendezvényen. Ennek egyik oka, hogy már csak kevesen vannak, akik mind a mai napig rendszeresen, hagyományos módon végzik a disznóvágást.

 

A máj, a sült vér és a tokaszalonna frissen a legfinomabb (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A máj, a sült vér és a tokaszalonna frissen a legfinomabb (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A Topolyai Gazdakör több mint tíz éve szervez hagyományos disznótort (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A Topolyai Gazdakör több mint tíz éve szervez hagyományos disznótort (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Az asszonyok fánkot is sütöttek (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Az asszonyok fánkot is sütöttek (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A reggelinek nehéz volt ellenállni (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A reggelinek nehéz volt ellenállni (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A disznóvágásnak vannak fontos kellékei (Fotó: Tóth Péter felvétele)

A disznóvágásnak vannak fontos kellékei (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Varga Géza, a Gazdakör elnöke és Borsos József kavillói böllér a munka
minőségét kiváló jelzővel illette  (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Varga Géza, a Gazdakör elnöke és Borsos József kavillói böllér a munka minőségét kiváló jelzővel illette (Fotó: Tóth Péter felvétele)

Nyitókép: Tóth József főböllér munka közben (Fotó: Tóth Péter felvétele)