Újabb vendéggel szeli az utakat a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós műsorának legújabb évada számos újítással tért vissza mind az online felületekre, mind pedig az újság hasábjaira. A volán mögött két új riporterrel is találkozhatnak, hiszen Kállai Göblös Nikoletta mellett ezentúl Gulyás Réka és Dér Dianna, napilapunk topolyai és szabadkai újságírói is feltűnnek. Az anyósülésre is új vendégek ülnek be. Műsorainkban továbbra is bemutatjuk a vajdasági közélet szereplőit, valamint olyan személyeket is, akik a háttérben végeznek fontos munkát. Új lendülettel és tartalmas beszélgetésekkel várja Önöket minden pénteken 18 órakor a Taxi a Magyar Szó Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és az online felületén, a szerkesztett interjút pedig hétvégi lapszámunkban olvashatják.
Mint ismeretes, elkészült a 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó II. Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának tervezete. Az új dokumentummal kapcsolatban január 20-áig várják a javaslatokat, ezért több vajdasági településen közvitákat szerveztek. A vajdasági magyar közösség jövőjét meghatározó kérdésekről, az új stratégia fő irányairól és az eddigi közviták tapasztalatairól kérdeztük prof. dr. Nagy Imrét, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnökét. Szó esett a fiatalok itthon tartását szolgáló támogatási formákról, a gazdaság és a mezőgazdaság megújításának szükségességéről, a külföldről hazatérők integrációjáról, valamint a turizmus fejlesztésében rejlő lehetőségekről is.
Mekkora volt a részvétel az eddigi közvitákon? Milyen visszajelzések érkeztek? Milyen általános benyomásokkal távoztak ezekről a találkozókról?
– A fogadtatás felemelő volt, mindenütt telt házas közönség fogadott bennünket, jó hangulat jellemezte a találkozókat. Az ismertetők után számos kérdés, javaslat, vélemény hangzott el. Örvendetes, hogy sok fiatal konkrét javaslatokat fogalmazott meg például a dróntechnológia alkalmazásáról, illetve azok megvásárlási támogatásával kapcsolatban. Emellett visszatérő téma volt az új és a használt gépek vásárlásának kérdése is, ami érthető, hiszen régóta vita tárgyát képezi, miként juthatnak a gazdák és vállalkozók kedvezőbb áron megfelelő eszközökhöz és szerszámgépekhez. Már most több településről érkeznek írásos észrevételek a stratégiával kapcsolatban.
Jelenleg egyszerre érhető el a házvásárlási, valamint a kezdő vállalkozóknak szóló pályázat, ráadásul ugyanaz a pályázó mindkettőre jelentkezhet. Milyen stratégiai megfontolások vezettek ehhez a döntéshez?
– A vajdasági magyar közösség szempontjából kulcskérdés, hogy a fiatalok megfelelő lakhatáshoz jussanak, miközben vállalkozásaik elindításához is támogatást kapjanak. Mind a korábbi, mind az új stratégiában ez a két terület hangsúlyosan jelenik meg, hiszen alapvető szerepet játszanak a fiatalok itthon maradásának ösztönzésében, ezért kerültek előtérbe ezek a pályázatok.
Számoltak-e azokkal az esetekkel, amikor a pályázók hosszabb ideje külföldön élnek, és gyermekeik nem beszélik megfelelően sem a magyar, sem a szerb nyelvet? Van-e elképzelés arra, hogy ezeknek a családoknak – különösen a gyermekeknek – az integrációját intézményesen segítsék?
– Az új stratégia egyik célja a fiatalok szülőföldön tartása, valamint a külföldről hazakívánkozó vendégmunkások hazacsábítása és mielőbbi, zökkenőmentes integrációjuk elősegítése. Egy hazatérő család esetében gyakran előfordulhat, hogy a gyermekek nem beszélik megfelelő szinten sem a magyar, sem a szerb nyelvet, ezért ezzel a kihívással a stratégia kidolgozásakor is számoltunk. A lehetséges megoldások részletes kidolgozása további egyeztetéseket igényel majd, amelyek kezdeményezését várhatóan a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen tervezzük.
Mit szeretnének még az új stratégiával elérni?
– A stratégia számos területet érint, de például a gazdaságfejlesztésben az egyik legfontosabb célunk a szemléletváltás. Főleg a mezőgazdaság terén tartjuk kiemeltnek az irányváltást, hiszen a klasszikus ágazatok – részben az új, innovativ termelési technológiák, részben pedig, pl. a klímaváltozáshoz alkalmazkodás aktualitása miatt – váltásra szorulnak. Olyan intenzív mezőgazdasági megoldások támogatását szorgalmaznánk, mint a fóliasátras vagy üvegházas konyhakerti vetemények termesztése, vagy az ökogazdálkodás. Fontos üzenetünk a gazdáknak, hogy az élelmiszertermelés az, amivel a külföldi piacokon nagy sikert lehet aratni. A mezőgazdasági termékek csupán a nyersanyagot biztosítják, de az egészséges élelmiszerhez egészséges nyersanyagra van szükség. A klímaváltozás szintén nagy kihívás elé állítja a termelőket, ezért a stratégia támogatja a technológiaváltást, a víztakarékos megoldásokat is. Ezek a törekvések a pályázati kiírásokban is megjelennek majd. A szemléletváltás nemcsak a mezőgazdaságra vonatkozik, hanem más gazdasági ágazatokra is. A digitalizáció, az automatizálás és a robotika térnyerése olyan folyamat, amelyhez a vállalkozóknak alkalmazkodniuk kell, és amelyre egyre nagyobb igény is mutatkozik. Ez az elmúlt időszak közvitáin egyértelműen visszaköszönt, és már a stratégia előkészítése során is markánsan megjelent a modern, innovatív megoldások iránti igény.
Milyen ötleteket tartalmaz a stratégia, ami a turizmus fejlesztését illeti?
– A turizmusfejlesztés terén a stratégia két alapirányt határoz meg: a szálláskapacitások bővítését, valamint az idegenforgalmi vonzerők fejlesztését. Az elmúlt időszakban mindkét területen jelentős előrelépés történt a Prosperitati Alapítvány pályázatainak köszönhetően, és ezt az irányt a jövőben is folytatni kívánjuk. A vajdasági magyar közösség által lakott területek számos értékes turisztikai adottsággal rendelkeznek. Ezeket a mozaikszerű elemeket egy tudatos desztinációmenedzsment segítségével szükséges összekapcsolni, és egységes, vonzó kínálatként bemutatni a látogatóknak. Az így kialakított turisztikai csomagok magukban foglalhatják a gasztronómiai és borászati különlegességeket, a természeti és ökológiai értékeket, valamint a helyi kulturális élményeket, termékeket. Ez lehetőséget kellene, hogy teremtsenek arra, hogy többnapos programokat kínáljunk, ami azért fontos, mert minél hosszabb ideig tartózkodnak a turisták egy térségben, annál több vendégéjszakát generálnak. A vendégéjszakák száma pedig az idegenforgalom gazdasági erejének egyik legfontosabb mutatója.
Magyar Szó Taxi: Mi hozzuk a híreket!
Nyitókép: (Fotó: Dér Dianna)
