2024. június 17., hétfő

A jéghegy lábától felfelé

Utasunk Dankó Dénes idegenforgalmi szakember

Tovább gurul a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós beszélgető műsorának harmadik évadában is igyekszünk bemutatni a már ismert arcokat, azonban olyan személyek is az anyósülésre ülnek, akik különféle intézmények, egyesületek illetve szervezetek dolgozói, és ha nincsenek is minden nap a reflektorfényben, de a háttérben jelentős munkát hajtanak végre. Adásunk minden pénteken 18 órakor jelentkezik a Facebook-oldalunkon, a Youtube-csatornánkon és a Magyar Szó online felületén is, az írott változatot pedig minden alkalommal hétvégi lapszámunkban közöljük.

A Covid előtt a legtöbb ember külföldre vágyott, megnézni a nevezetességeket, pihenni a homokos tengerparton és hallgatni a tenger morajlását. Majd jött 2020, és bezárt az ország. A hírek naponta változtak, sokszor követni sem tudtuk már, hogy melyik nap lehet utazni, és melyik nap nem, és ha igen, akkor milyen feltételekkel és hova. Talán ekkor gyulladt fel mindenki feje fölött az a bizonyos képzeletbeli villanykörte, hogy hát országhatáron belül is vannak gyönyörű látnivalók. Dankó Dénes cége egyebek mellett ezeket a hazai nevezetességeket igyekszik bemutatni a Szerbiába érkező turistáknak. Vele beszélgettünk a hazai idegenforgalom helyzetéről, rejtett kincseiről és egy oldalról, amely mindezeket egy helyen bemutatja.

Milyen helyzetben van jelenleg Szerbia idegenforgalmi helyzete?

– Szerbia turisztikai lehetőségeiben én nagyon pozitív tendenciát látok. Két korszakról beszélhetünk: a pre-Covid és a post-Covid időszakokról. Egy teljesen új felállás jött létre, a vásárlói preferenciák is újak, az emberek utazási szokásai nagyon megváltoztak, de azt kell mondanom, hogy ez Szerbia előnyére vált, mi az ugyanis, amit keresnek az utazni vágyók? Természetközeli területeket kinn a szabadban, valamilyen aktív turisztikai attrakciót, de azért pihenni is szeretnének. Annyi stressz éri ma már az embereket, hogy azokat a helyeket részesítik előnyben, ahol egy kicsit méregteleníteni tudnak, ha úgy tetszik, detoxikálhatják magukat a sok ingertől, információtól. Szerbiában a „slow” vagy lassú turizmus egy igen érdekes dolog, például az ilyen „eko”-falvakban nagyon sok időt lehet eltölteni, és teljesen kikapcsolódni. Ez Szerbia előnye más országokkal szemben, de azért még van hova fejlődnünk. Az infrastruktúra már elérte az a színvonalat, amivel nemcsak a régióból, hanem a világ bármely tájáról tudunk vendégeket fogadni, de még mindig csak a jéghegy lábánál tartunk. Szerbia turizmusa még nagyon kezdetleges, ez azonban egy nagyon gyorsan fejlődő terület.

Melyek az ország legnépszerűbb helyei?

– A vajdasági területeket részesíteném előnyben, hogy egy kicsit hazabeszéljek. Itt Újvidéknek igen nagy vonzereje van, emellett a Tarcal-hegy (Fruška gora) is sok kikapcsolódási lehetőséget kínál. Második helyre mindenképpen Szabadkát, Palicsot, Magyarkanizsát vagy a zentai régiót tenném. Nagyon sokan látogatnak ide. Nagyon fejlődik a nyugat-bácskai régió is. Személyes kedvencem Zombor és Monostorszeg környéke, de Bezdán is. Amit talán még nem annyira kaptak fel, az a bánáti régió. Úgy vélem, hogy oda még jelentős növekedést tudnánk behozni, nyilván ott is kell még az infrastruktúrában fejlődni, illetve nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ottani turizmus marketingjére. Ha az egész országot nézzük, akkor Belgrád most nagyon közkedvelt úti cél az idelátogatóknak. Egyre több repülőjárat van a fővárosba. Az ország nagyon jó taktikát választott, hiszen sok országot vízummentessé tettek, a folyami közlekedést is jól kihasználják, egyre több szállodahajó érkezik. Meg kell még említenünk Galambóc várát, amelyet a közelmúltban újítottak fel, de igen vonzó a Vaskapu-szorosban a hajókázás, a magyar vendégeknek meg még érdekesebb, hiszen számos történelmi emléket lelhetnek ott fel. Zlatibor és környéke is nagyot fut az utóbbi időben, de ami érdekes, az a kopaoniki síparadicsom. A magyar partnereinktől tudjuk, hogy a keresések száma alapján feljött a 10 legnépszerűbb úti cél közé. Ami az ország szerbiai részét illeti, itt a keleti térségeket, Stara Planinát és környékét, Pirot, Niš területeit kellene még fejleszteni, de úgy tudom, hogy ez a következő régió, amelyre nagyobb hangsúlyt fognak helyezni.

Nem hagyhatjuk ki a Szerbia Magyarul Facebook-oldalt. Ez hogyan jött létre, és milyen célt szolgál?

– A cégünkkel beutaztatással foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy ugyan utazási irodaként ismernek bennünket, de mi nem értékesítünk külföldi utakat. Elejében főleg kínai és közel-keleti vendégeket fogadtunk, nekik mutattuk meg az országot. Egy kerti partin merült fel az a kérdés, hogy miért nem hozunk be magyar vendégeket is. Ez nyilván adta magát, mert elég jól ismerem a magyar piaci szereplőket. Ebből jött az ötlet, hogy ha mi elkezdünk magyar vendégeket ide meghívni, akkor kellene egy platform, amin tudnak tájékozódni. Akkor még nagyon kevés elérhető információ volt, azok is leginkább tévesek. Először a Szerbia Magyarul weboldalt hoztuk létre a szerbiamagyarul.com domain alatt, ez még ma is él. Ezt követően jött létre az azonos nevű Facebook- és Instagram-oldal. Nagyon sokszor csak kérdésekre válaszolunk, de voltak már olyan kéréseink is, hogy segítsünk megtalálni a családjukat, akik itt éltek valamikor, tehát vannak extrém esetek is, de igyekszünk mindenkinek a legjobb tudásunk szerint segíteni. Szeretnénk most már ezt készpénzre váltani, ezért képeztünk idegenvezetőket az utóbbi időben, és nekik szeretnénk most munkát adni. Ezt mind a Szerbia Magyarul oldal generálta. Nem mehetünk el a Helló, Vajdaság! portál mellett sem, amely már egy komolyabb platform, hiszen négy nyelven működik. Ezt a Prosperitati Alapítvány hozta létre, és már nemcsak a magyar nyelvű közösségnek segít, hanem más nyelvterületről érkező személyeknek is. 

Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta felvétele