2025. június 22., vasárnap

Ötéves a Szabadkai Magyar Rádió

A hallgatók 2015. november elsején hallhatták először a Szabadkai Magyar Rádiót. A fennállásának nemrég ötödik évfordulóját ünneplő rádió adásai ma már a világhálón is követhetők, és a tervek között szerepel, hogy tartományi frekvenciát biztosítsanak az SZMR-nek. A rádió indulásáról, jelenéről és jövőjéről Bodzsoni Istvánnal, a Pannon RTV igazgatójával, Maráci Barabás Mónikával, az SZMR korábbi főszerkesztőjével és Agárdi Gáborral, az SZMR jelenlegi főszerkesztőjével beszélgettünk.

A rádió öt évvel ezelőtti indulását Maráci Barabás Mónika, a rádió első főszerkesztője elevenítette fel.

– A Szabadkai Magyar Rádió 2015. november 1-jén reggel 7 órakor szólalt meg először. A fő célunk az volt, hogy közszolgálati műsorokat gyártsunk. Egy kis szerkesztőséggel indultunk, ahol az adásvezető technikusok mellett mindösszesen négy szerkesztőriporter dolgozott. Igyekeztünk 14 órás műsort biztosítani hallgatóinknak. Ilyen kis szerkesztőséggel is arra törekedtünk, hogy lefedjünk minden olyan területet, feldolgozzunk minden olyan témát, ami érinti és érdekli a vajdasági magyarságot. Nagy segítség volt, hogy nem kellett saját híradót készíteni, hanem minden órában átvettük azt a Pannon Rádiótól – mondta Maráci Barabás Mónika.

Az SZMR a Pannon RTV részeként működik. A rádiónak a Pannon RTV-ben betöltött szerepéről Bodzsoni István igazgató elmondta, hogy a Pannonnál van egyfajta szereposztás. A Pannon Rádió a fiatalok rádiója, a szórakoztatásé, míg az SZMR inkább a harminc éven fölüli korosztálynak szól, és az információk rádiója. A zenei kínálat tekintetében inkább az idősebb korosztály igényeit kívánja kielégíteni, ezért adásaiban főleg a ’60-as, ’70-es, ’80-as évek slágerei csendülnek fel.

Agárdi Gábor főszerkesztő az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy az SZMR-ben több Szabadkára vonatkozó információ hallható, mint a Pannon Rádióban.

A Szabadkai Magyar Rádió az információk rádiója (Fotó: Gergely Árpád)

A Szabadkai Magyar Rádió az információk rádiója (Fotó: Gergely Árpád)

– A mi híradóink hosszabbak, mint a Pannon Rádióé. Ez utóbbi rádió híradói hét-nyolc, maximum tíz percig tartanak, a mi híradónkban viszont e terjedelmen felül még elhangzanak azok a helyi információk is, amelyek a Pannon híradójába időszűke vagy a koncepció miatt már nem férnek bele. Régóta hagyomány nálunk, hogy a városi képviselő-testület ülését követően, vagy már előtte behívjuk az alpolgármestert, és ő mondja el a legfontosabb tudnivalókat. Emellett informáljuk a hallgatóinkat az áramkikapcsolásokról, mikor lesz az elhunytak temetése, vagy hogy mikor tartanak nyitva a szabadkai és a környező települések egészségházai. Ezek az információk nemcsak a reggeli műsorunkban, a Napindítóban hangzanak el, hanem a Mozaikban is, azaz egész nap hallhatóak. De mivel nagyon sokan hallgatnak bennünket más településeken is, ezért nem csak a Szabadkára vonatkozó információkat osztjuk meg. Igyekszünk a helyi jelleget megőrizni, de a mostani helyzet megköveteli, hogy foglalkozzunk mindennel, akár külpolitikai kérdésekkel is, amelyek befolyásolják a vajdasági magyarok mindennapjait – mondta el a rádió hírszerkesztéséről Agárdi Gábor. Hozzátette, hogy a hírgyártásban nagy segítség számukra, hogy rendelkezésükre áll a Pannon RTV széles tudósítóhálózata.

Maráci Barabás Mónika az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy a rádiót a kezdetek óta online is lehet hallgatni.

– Nagyon sok innen elszármazott, aki már nem Vajdaságban él, de kíváncsi az itteni hírekre, az online téren keresztül juthat friss hírekhez – mondta a korábbi főszerkesztő.

Agárdi Gábor kiemelte, hogy a rádiót a világhálónak köszönhetően még a tengeren túl is hallgatják.

– Van egy kívánságműsorunk, a Kívánságkosár. Ebben a műsorban sok visszajelzést kapunk a Kanadában, Egyesült Államokban, Ausztráliában élő magyaroktól. Vannak külföldön dolgozók, akik a jelenlegi helyzet miatt nem tudnak hazajönni, ők a műsorunkon keresztül köszöntik családjukat, barátaikat, ismerőseiket. Így a Kívánságkosár a világhálónak köszönhetően egy kommunikációs csatornává vált – mondta a főszerkesztő.

A fent elmondottak miatt is szerepel a jövőbeni tervek között a rádió internetes felületeinek további fejlesztése. Agárdi Gábor elmondta, hogy az SZMR Facebook-oldalát szeretnék megújítani, valamint Podcast tartalmak gyártásán is gondolkodnak.

A rádió azonban nem csak az online térben szeretne tovább fejlődni. Erről Bodzsoni István ejtett szót.

– Egyik legnagyobb tervünk, hogy az SZMR-nek legyen tartományi frekvenciája. Ezt mindannyian nagyon fontosnak tartjuk. Jelenleg a rádió a lokális és a regionális határán mozgó frekvenciával rendelkezik. A hallgatói visszajelzések alapján, és marketing szempontjából tekintve is ez egy jó helyzet, de a feladatunkat igazán akkor tudnánk ellátni, ha minden magyarlakta területre, még a szórványba is – beleértve Bánátot és Bácska Duna menti területeit is – eljutna a rádió hangja. Ezeken a területeken általában megszűntek a helyi rádiók, a magyar nyelvű adások. A tulajdonosoknak nem minden esetben fizetődik ki kisebbségi műsort is működtetni. Tudósítóink viszont ott is vannak, jönnek az információk. Ezért lenne fontos, hogy az SZMR Vajdaság minden háztartásába eljuthasson. Hozzátenném, hogy mi nem kívánunk az Újvidéki Rádió konkurenciája lenni. Nyilván lesz egy kis egészséges verseny a hallgatókért, de nincs szándékunkban felülkerekedni az Újvidéki Rádión – mondta a Pannon RTV igazgatója.

Magyar ember Magyar Szót érdemel