A magyar kormány támogatja a vagyonadó bevezetését, amely a miniszterelnök szerint évente 300 vagy akár 600 milliárd forintos bevételt is eredményezhet. Elemzők szerint a vagyonadó az egyik legösszetettebb adónem, amelynek kialakítása számos kockázatot és gazdasági mellékhatást hordoz. Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője elemezte a gazdaságpolitikai terveket.
Két fő szempont
„Általában két szempontot vesznek figyelembe, amikor a különböző országokban a vagyonadó bevezetéséről gondolkoznak. Az egyik az valóban a bevételek növelése, a másik pedig a társadalmi igazságosság. A probléma azonban az, hogy igazából egyik sem jó érv. Tehát, ha megnézzük azt, hogy hogyan működnek ezek a rendszerek a gyakorlatban, akkor azt látjuk, hogy a vagyonadó bevezetése általában azt a következményt hordozza magában, hogy a gazdagok elmennek egy másik országba. Norvégiában is, amikor jelentős emelés volt az adókulcs mértékében, akkor a 100 leggazdagabból 60–70 elköltözött az országból. Ahelyett tehát, hogy befizették volna Norvégiában az adóikat, külföldön fizettek kevesebb adót, és azoktól az adóbevételtől is elesett a norvégiai költségvetés, amit addig Norvégiában fizettek be. Maga a bevételnövekedés tehát nem feltétlenül működik, főleg nem olyan mértékben, mint amennyit a miniszterelnök úr vár ettől. Az elemzők egyébként sokkal-sokkal kisebb értékekről beszélnek. Fontos kiemelni azt is, hogy magának az adóbeszedésnek is nagyon komoly költségei vannak. Főként azokban az esetekben, ha valakinek több ingatlanja, vagy például kétezer darabos könyvtára van. Könyvekből is egyébként vannak olyan József Attila-kötetek, amelyeket egymillió forintos áron adtak el, hogyha egy kétezer darabos könyvtárat nézünk, akkor ott könnyen összejöhet akkora összeg, ami már a vagyonadó szempontjából is jelentős tételnek számít. Most minden egyes évben el fog menni valaki és mind a kétezer könyvet átnézi, hogy megbecsülje, melyik pontosan mennyit ér és a vagyonadó bevallása törvényes-e?” – tette fel a kérdést az elemző.
Társadalmi igazságosság
„Mindig jól hangzik az, hogy akinek egymilliárd forintnál több a pénze, az adózzon, de Magyarországon több mint 30 olyan eladó ingatlan van, amely egymilliárd fölötti értékkel bír. És akinek 500 milliós ingatlanja van, az a mostani ingatlantrendek alapján számíthat arra, hogy öt év múlva egymilliárd fölötti értéket fog képviselni, ebből 300 van, 220 milliós ingatlanból pedig körülbelül 3000, csak eladásra szánva. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 10 év múlva már ezek a vagyonösszegek is elérhetik az egymilliárd forintos értéket. Gondoljunk bele, hogy ez nemcsak a gazdagokról fog szólni, ha bevezetik és 5–10 éven keresztül így marad, hanem egyre többen fognak belegyalogolni abba a milliárdos tartományba, ahol már adót kellene fizetni. A polgárok egy jelentős része erre nyilván azt mondja, hogy ő szeretne abba a kategóriába tartozni, akit majd érinthet mindez. Mindenesetre a törvénytervezet pontos részletei a későbbiekben derülnek majd ki, és akkor még többet fogunk tudni az adózás irányvonaláról” – hangsúlyozta Sebestyén Géza.
