Teret adni a fiataloknak

Vajdaság egyik legbarátságosabb ifjúsági rendezvénye a Róka Fest, amit minden évben a Ludasi-tó partján lévő Róka-tanyán tartanak meg. A rendezvény és a mögötte álló Iuventus Ventus Egyesület azért jött létre több mint tíz évvel ezelőtt, mert a fiatal alapítók hiányolták a vajdasági magyar fiataloknak szóló, maguk a fiatalok által létrehozott programokat. Az egyesület szerint a fiatalok egyre inkább elmagányosodnak, mentális nehézségekkel küzdenek, miközben kevés olyan biztonságos közösségi tér és program létezik, ami valóban nekik szól.

Hulló Zsófia, a Iuventus Ventus Egyesület elnöke, ifjúságsegítő és végzős kulturális közösségszervező úgy véli, az ifjúsági munkára mindig szükség lesz, különösen azért, mert a kortárs bántalmazás, a szorongás és a mentális egészséggel kapcsolatos más problémák már iskolás korban is jól érzékelhetők. A szervezet műhelymunkákkal, táborokkal, mentorálással és prevenciós programokkal igyekszik támogatni a vajdasági magyar fiatalokat, bár munkájukat a források és a megfelelő közösségi tér hiánya nehezíti.

Hulló Zsófiával a vajdasági magyar fiatalok helyzetéről, az ifjúsági munka kihívásairól és a Róka Fest küldetéséről beszélgettünk.

Miért és hogyan hoztátok létre annak idején a Róka Festet és a mögötte álló egyesületet?
– Több mint tíz éve foglalkozom az ifjúságsegítéssel. 2015-ben egy fiatal baráti társasággal arra jutottunk, hogy nagyon kevés magyar nyelvű programot szerveznek egész Vajdaságban, tehát nemcsak Szabadkán, hanem az egész régióban. Mi pedig szerettünk volna ez ellen valamit tenni. Nagyon zöldfülűek voltunk, nem is gondoltuk át a maga mélységében, hogy mit szeretnénk csinálni pontosan. Megszerveztünk egy koncertet, ahova a zentai Sin Seekast hívtuk el fellépni. Sóti Julitól baráti támogatást is kaptunk: segített nekünk a program kialakításában az ötleteivel, hiszen ő akkor már több tapasztalattal rendelkezett nálunk abban, hogy hogyan is néz ki egy fesztivál. Az eseménynek először Rókabál volt a neve, semmi köze nem volt még fesztiválhoz. Több mint kétszáz fiatal jött el, és fontos hangsúlyozni, hogy nem más generációk jelentek meg nagy számban, hanem a 15 és 29 év közöttiek. Nagyon-nagyon jól sikerült a rendezvény. A fesztivál helyszínéül szolgáló Róka-tanya az egyetlen fennmaradt vajdasági magyar tanya, ami az eredeti állapotában működik. A mai napig megtekinthető múzeumként funkcionál, illetve egy kulturális közösségi térként működik, ahol a magyar hagyományokat őrizzük. Mi ezt a helyszínt választottuk ki, ami nagyon izgalmas, mert a fiatalokhoz általában nem áll nagyon közel a kultúra. De mi már tíz évvel ezelőtt is azt gondoltuk, hogy a Róka-tanya nagyon jó helyszín, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig a következő évben is megszerveztük a rendezvényt, akkor már Róka Fest néven. Időközben rájöttünk, hogy nem lehet egy rendezvényt támogatás nélkül létrehozni, és a szervezésnek különböző etikai szabályai is vannak. Megalapítottuk a Iuventus Ventus Egyesületet, és kitűztük a konkrét céljainkat: fiatalokat, fiatal tehetségeket szeretnénk felkarolni, és azt szeretnénk, ha a fiatalok a saját maguk útját szerveznék meg. Azóta is a fő célja az egyesületnek és a Róka Festnek is, hogy maguk a fiatalok szervezzék, hogy egy felnőtt se szóljon bele abba, hogy ők mit szerveznek, mit akarnak.

Hogyan változott a fesztivál az évek során?
– Változnak a fiatalok, változik a generáció, mindig más igények jelennek meg, és ehhez alakult maga a rendezvény is. Idén már nem is hívjuk rókafesztiválnak, hanem a Szabadulj fel a Rókán – Tabuk nélkül nevet kapta. Ennek az egyik oka, hogy egyszerűen nincs annyi támogatásunk, hogy megszervezzünk egy igazi fesztivált, a másik pedig, hogy maga a fesztivál szó nagyon felértékelődött: mi soha nem egy Exit-szintű vagy egy Malomfesztivál-szintű rendezvényt szerveztünk, hanem egy személyközpontú ifjúsági rendezvényt, ami soha nem volt pénzorientált. Ahogy eddig, úgy most is az a célunk, hogy a fiatalok jöjjenek el, mondják el, hogy mit szeretnének, milyen rendezvényt szervezzünk nekik, mit akarnak megmutatni. Ezt az idei rendezvényen sajnos nem tudjuk az eddigi formában megvalósítani. Eddig mindig zenekarok és fiatal művészek jelentkeztek. Idén azt szeretnénk, hogy a fiatalok és a velük foglalkozó szakemberek együtt töltsék ezt a napot.

RÓKA TABUK NÉLKÜL JÚLIUS 18-ÁN! 

Mi lesz az idei rendezvény programja?
– Július 18-án tartjuk az egynapos rendezvényünket. Meghívtuk Bereczki Enikő generációkutatót, aki egy nagyon neves szakember Magyarországról, többek között a Z generációról is írt egy nagyon értékes könyvet. Vele arról fogunk beszélgetni, hogy miért érzi úgy sok mai fiatal, hogy nem értik meg őket, hogyan csökkenthető a generációk közötti űr, és miként lehet valódi kapcsolatot építeni a generációk között. Emellett a generációk közötti párhuzamokról is fogunk vele beszélgetni. A második, szintén Magyarországról érkező előadónk Surmann László költő, teológus, lelkész, főiskolai oktató és esélyegyenlőségi szakember. Ő a hitről és a roma kultúráról fog értekezni. Ez azért különleges, mert Vajdaságban nem nagyon beszélgetünk a roma kultúráról, pedig magyar ajkú romák is élnek itt. Ezeknek a fiataloknak nagyon kevés lehetőségük van akár csak arra, hogy részt vegyenek egy programon, bekapcsolódjanak egy rendezvénybe. Arról is fogunk beszélgetni Surmann Lászlóval, hogyan áll most a fiatalok és a hit kapcsolata, ami szintén érdekes téma. A harmadik előadó pedig Plavsity Anikó mentálhigiénés szakember, aki a mentális túlterheltség témáját fogja taglalni: mi a helyzet a fiatalokkal, mit élnek meg, milyen megküzdési stratégiáik vannak, és hogyan tudjuk őket valóban támogatni nemcsak szakemberként, hanem szülőként, nagyszülőként, tanárként. Ezenkívül meghívtuk az Álompolgárok zenekart, illetve DJ is lesz. Emellett különböző kísérőprogramokat tartunk, ahova olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik meg akarják mutatni magukat. Idén például több fodrász keresett bennünket, és ők is eljönnek. Nem utolsó sorban pedig megtekinthető maga a Róka-tanya épülete, a múzeum is.

Miért van szükség az ehhez hasonló közösségformáló rendezvényekre?
– A fiatalok észrevétlenül elmagányosodtak. Egyrészt nincsenek olyan magyar nyelvű programok, amik kifejezetten a 15 és 29 éves fiataloknak szólnak. Óvodásoknak, általános iskolásoknak vannak, még középiskolásoknak is akad néhány, illetve az idősebbeknek, de nem nagyon ismerek olyan programot, ami éppen ennek a korosztálynak szólna. Ráadásul ezt a generációt alapvetően nehezebb megszólítani. Nagy változáson mennek keresztül, gyermekből lesznek felnőttek, ami mindenki életében nehéz periódus, de úgy gondolom, hogy ma fiatalnak lenni a legnehezebb. Ezeknek a fiataloknak biztonságos térre van szükségük, ahol meghallják és meghallgatják őket. A szakirodalomból és a statisztikákból is azt látjuk, hogy a fiatalok mentális állapota nagyon súlyos helyzetben van. Szoronganak, segítségre szorulnak, de erről nem beszélünk, mert tabutéma. Vajdaságban nincs megfelelő ifjúsági munka, pedig nagyszerű lenne, ha ez működne, és nem afelé terelnénk a fiatalokat, hogy elmenjenek ebből az országból, mert itt nem kapják meg azt a biztonságot, amire ebben az életkorban szükségük lenne. Az ilyen rendezvények nagyon sokat tudnak segíteni, hiszen itt rajtuk van a hangsúly, ezek nekik szólnak, illetve lehetőséget kapnak arra is, hogy megszólaljanak. Azt sajnálom, hogy nagyon kevés ilyen rendezvény van. Ezt a munkát nem támogatja senki, és ahhoz, hogy megvalósuljon, szakemberek összefogására lenne szükség. Kellenek közösségszervezők, pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások és nem utolsósorban ifjúságsegítők, akik hajlandóak a jövő generációjával foglalkozni.

FONTOS MEGHALLGATNI A FIATALOKAT 

Annak ellenére, hogy a szakemberek egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a fiatalokat támogatni kell, a társadalom gyakran nem segítségre szoruló csoportként tekint rájuk, hanem problémák forrásaként. Ennek mi lehet az oka?
– Szakemberként erre teljesen másképp tekintek. Nem tudom elkülöníteni, hogy melyik csoportok szorulnak jobban segítségre, és melyek kevésbé. Nem lehet általánosítani, nem arra kell gondolnunk, hogy a fiatalok általában véve segítségre vagy támogatásra szorulnak. Vannak köztük olyanok, akiknek jól működő vállalkozásuk van, vagy akik a Tiktokon elértek bizonyos nézettséget, de van a deprivált réteg is, és ők vannak többen. Ők azok, akiknél nincsen otthon internet, akik nem járnak rendesen iskolába. Ezért inkább azt gondolom, hogy az ifjúsági munkára mindig is szükség volt, és mindig is szükség lesz, mert mindig lesznek fiatalok. Mindig is volt, aki foglalkozott velük, egyszerűen annyi történt, hogy volt egy ifjúsági korszakváltás, amire nem fektettünk elég hangsúlyt. Már az általános iskolákban látjuk, hogy milyen a fiatalok mentális állapota, gondoljunk csak az agresszív magatartásra. Az egyesületünkkel készítettünk egy kutatást a Vajdaságban tapasztalható kortárs bántalmazásról, és borzasztó eredményeket kaptunk. Láthatóvá tenni a láthatatlant címmel jelent meg a kortárs bántalmazás megelőzését célzó mentálhigiénés és prevenciós módszertani kézikönyvünk, ami az interneten bárki számára ingyenesen elérhető. Ha ezekre a magatartásokra nem reagálunk megfelelően, akkor az ifjúsági korban elfajulhatnak. De ezen lehet változtatni, a fiatalokat meg lehet hallgatni, lehet nekik teret adni, és ehhez csak egy kis akarat kell. A legfontosabb jelen pillanatban az lenne, hogy észrevegyük azokat a szakembereket, akik ezt szívesen csinálják. Nyilván a legjobb lenne, ha az kapna teret, aki erre szakosodott, de nagyon sok kultúrával foglalkozó szakember is képes lenne erre a munkára, csak egyszerűen nem kapnak teret.
A Iuventus Ventus hogyan válaszol ezekre a problémákra?
– Mi azt szeretnénk, ha egész Vajdaságban mentálisan egészséges magyar ajkú fiatalok élnének. Létezett a Kerülj Be Ifjúsági Közösségi Tér, ahol ezt a munkát nagyon szépen elkezdtük, viszont sajnos maga a helyszín már nem létezik, illetve a támogatás is megszűnt, pedig korábban a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt programja volt. Ettől függetlenül különböző műhelymunkákat szervezünk akár a társadalmi nemekkel, a férfiak és a nők egyenlőségével kapcsolatban, akár különböző mentális egészséggel kapcsolatos témákban, mint például mit hoztál a puttonyodban, hogyan tudod felismerni a különböző trigger pontjaidat, hogyan tudod önmagadat megnyugtatni. Azokra a dolgokra reagálunk, amiket a fiatalok elmondanak nekünk, és olyan műhelymunkákat szervezünk, ahol különböző megküzdési stratégiákat vagy csak egy biztonságos teret ajánlunk nekik. A már említett kézikönyvünk pedagógusok és ifjúsággal foglalkozó szakemberek számára készült, és azért nagyon jó, mert gyakorlati feladatokat ismertetünk benne részletesen. Ezenkívül nyári táborokat tartunk környezetvédelmi és mentális egészség témában, és mentorálással is foglalkozunk. Van egy fiatal csapat az egyesületben, akiket egész éven át mentorálunk, különböző Erasmus+ kirándulásokra küldjük őket. De nagyon nehéz úgy fönnmaradni, hogy fizikailag nincs terünk. Ennek ellenére nagyon jól működik az egyesületünk, sok szakember áll mögöttünk, akik különböző kompetenciákkal rendelkeznek. A legnagyobb kihívásunk a láthatóság: a sok munka mellett nem jut idő rá, és a szűkös keret miatt hirdetéseket sem tudunk fizetni. De szívesen fogadunk bárkit, aki szakemberként szeretne és tud a fiatalokkal foglalkozni azért, hogy Vajdaságban mentálisan egészséges fiatalok éljenek.