Tegnap volt a dohányzásmentes világnap. Ebből az alkalomból kedden sajtótájékoztatót tartottak a szabadkai Közegészségügyi Intézetben. Dr. Nada Kostić Bibić, az intézet képviselője elmondta, hogy az idei évben arra szeretnék ösztönözni a polgárokat, hogy hagyjanak fel a dohányzással, valamint a dohányzásnak a koronavírus-fertőzés terjedésében játszott szerepére szeretnék felhívni a figyelmet. Ezért lett az idei évi dohányzásmentes világnap jelmondata: Hozd meg a döntést – hagyj fel a dohányzással! Az Egészségügyi Világszervezet, adatai alapján, arról adott tájékoztatást, hogy a világon 1,3 milliárd ember dohányzik. Évente 8 millió ember hal meg idő előtt e káros szenvedély következtében. Közülük egymilliót tesz ki a passzív dohányosok száma. Szerbiában évente 15 ezer ember hal meg idő előtt a dohányzás következtében. Az utolsó, 2019-es kutatás szerint, országunkban a lakosság 31, 9 százaléka használ valamilyen dohányterméket. A dohányosok aránya a férfiaknál a nagyobb, mégpedig 33,9 százalék, míg a nőknél ez a szám 30,1 százalék. Korosztály szerint pedig a 45 és 54 év közöttiek között találjuk a legtöbb dohányost, mégpedig 41 százalékot. Vajdaságban jellemzően a 15 és a 19 éves kor közöttiek között magasabb a dohányosok száma az ország más régióihoz képest. Az adatok ismertetése mellett dr. Nada Kostić Bibić arról is beszámolt, hogy a világnap alkalmából tegnap a Vöröskereszt szabadkai szervezetének székházában a Közegészségügyi Intézet munkatársai műhelymunkát tartottak a szervezet középiskolás önkénteseinek.
Dr. Verica Dronjak, a szabadkai Egészségügyi és Egészségmegelőzési Központ képviselője felszólalásában a dohányzás legfőbb veszélyeire hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a cigaretta mintegy négyezer kémiai anyagot tartalmaz, közöttük különösen mérgezőeket is találunk, mint például a nikotin, a hidrogén, az ammónia, a formaldehid, a kén-dioxid és a szén-monoxid. Arra figyelmeztetett, hogy a között a füst között, amelyet a dohányos belélegez, és aközött, amelyet kilélegez, nincs különbség. A passzív dohányosok tehát ugyanazt a mérgező anyagokat lélegzik be, mint a dohányosok, egyetlen különbség csak a füst koncentrációjában van. A dohányzás többszörösen megnöveli a tüdő- és szájrák, valamint a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. Dr. Verica Dronjak kiemelte, hogy egy dohányos általában tíz évvel él kevesebbet egy nem dohányoshoz képest.
Jelena Pavlović, a Szabadkai Gyógyszertár képviselője az Egészségügyi Világszervezet egy idei májusi kimutatását ismertette, mely szerint a dohányosok nagyobb valószínűséggel fertőződhetnek meg koronavírussal. A dohányosok ugyanis gyakrabban érintik meg szájukat és arcukat, emellett a dohányosok egymás között is cserélik a dohánytermékeiket. Ez pedig fokozottabb fertőzésveszélyt jelent számukra. Jelena Pavlović kiemelte, hogy egy átlagos dohányos, aki tíz-tizenöt szál cigarettát szív el naponta, százharminc-százkilencvenöt alkalommal érinti meg kezével száját és arcát naponta. Ez azért veszélyes, mert a koronavírus tárgyak felületén akár napokig is fennmaradhat. Biztató jelnek nevezte, hogy egymillió ember felhagyott a dohányzással a világjárvány alatt világszerte, további félmillió megkísérelt felhagyni vele, valamint 2,4 millió pedig kevesebb cigarettát szív el naponta.
