Ismét választási kampánytól hangos a hazai közélet. Persze nincs ebben semmi különös, hiszen országunkban sűrűn megesik, hogy a választópolgároknak az urnák elé kell járulniuk. Ilyenkor szokás, hogy tárcánkban régi korok voksolásait, korteshadjáratait idézzük fel. A héten az 1887-es képviselő-választás szabadkai kampányeseményeiről írunk, a Szabadkai Hírlap című korabeli hetilap segítségével. Egy már nem létező ország rég megszűnt pártjainak küzdelme bontakozik ki előttünk egy rég elavult választási rendszerben. De a kormánypártok és az ellenzék harca talán még mindig sokban hasonlatos a maihoz.
A Szabadkai Hírlap június 12-ei számában ismertették a megye, köztük Szabadka képviselőjelöltjeit. E szerint a város I. választókerületében a kormányzó Szabadelvű Párt színeiben Ivánka Imre indult a gróf Apponyi Albert vezette Mérsékelt Ellenzéket képviselő Törley Antallal szemben. A II. kerületben dr. Horváth Mór és dr. Mukits Károly küzdöttek meg a parlamentbe jutásért. A Szabadkai Hírlap egyébként ellenzéki beállítottságú lap volt, hiszen a június 19-ei számában megjelent Kit válaszszunk? című írásban a fent említett szabadkai kormánypárti jelölteket ostorozta, legfőképp pedig azzal vádolta őket, hogy az akkori szabadkai polgármester, Mamuzsich Lázár lekötelezettjei.
„Három éve múlt, hogy az utolsó követválasztás izgalmai lefolytak.
Három éve annak, hogy Szabadkát az ország törvényhozó testületében dr. Horváth Móricz és Ivánka Imre képviselik, s ismét három éve annak, hogy választott képviselőink városunknak sem erkölcsi sem anyagi előmeneteléért nem tettek semmit.
Sőt több; egyik képviselőnk Budapesten csak akkor időzött, mikor épen felhívtak: a másik pedig a három év alatt egyetlen egyszer sem érdemesítette városunk közönségét arra, hogy körében megjelenjen. Az egyik mindig itthon volt, a másik sohasem jött hozzánk s most ismét fellépnek képviselőjelöltnek. Nem szatírája-e ez a népképviseletnek?
De működésüknek legnagyobb baja az, hogy mindketten a Mamusichok szekerét tolják; Horváth Mór azért, mert ambiczióját kielégítették, viszontszolgálatul, mert ő is segített a Mamuzsichoknak a diadal kivivasában; Ivánka Imre azáltal hogy a minisztériumnál a Mamusichok állását csak megerősiteni igyekezett, viszontszolgálatul azért, hogy megválasztották” – sorolta vádjait a hetilap.
Szintén a június 19-ei számban egy kampányeseményről is olvashatunk. Ebből megtudhatjuk, hogy maga gróf Apponyi Albert is eljött városunkba.
„Tegnap kora reggel beláthatlan sűrü néptömeg gyülekezett a »Hungária« szálloda előtt, hogy a 9 órakor Zomborból érkező gróf Apponyi elé menjen. Számtalan hintó követte a nagy tömeget a vasúti indulóház felé. A perronon Malachowszky László pártelnök üdvözölte ö méltóságát. Útközben a lelkesedés a szt.-Teréz templom felé haladó közönségben leírhatatlan mértékben fokozódott. Gróf Apponyi egy negyed órára Németh Mátyás vendégszerető házába vonult vissza. A kapunál Farkas Etelke kisasszony szép alkalmi beszéddel fogadta és egy rózsabokrétát nyújtott át. Németh Mátyás háza valóságos rózsakertté alakult át. Itt villásreggelizett a nemes gróf, mely alkalommal a háziaszszony és Neumann Lenke kisasszony szolgáltak a tőlük megszokott kedélyességgel és bájjal. Vendégünk küldöttség élén Jóó Ferdinand háza elé ment, hol egy emelvényre lépett, amidőn Mokossay Mátyás plébános fogadta öt ékes és mélyértelmü szónoki beszéddel. Aztán gróf Apponyi tartotta meg beszédét, mely határtalan lelkesedést idézett elő. Beszédében ostorozta a mostani kormányzást; ostorozta az indolenciát a mely az intelligenciánál mutatkozik. Elmondta, hogy a mostani kormány még csak annyira sem méltatja a választó polgárságot, hogy céljairól felvilágosítaná. Arra a szemrehányásra vonatkozólag, hogy a mérsékelt ellenzék nem ad programmot, többek közt azt mondá, hogy a bakon ülő kocsis ha nem tudja az utat, a mely felé hajtania kellene, nem hivatkozhatik arra, hogy az utána következő kocsis sem ismeri azt. Ez alkalommal megmondta azt is, hogy igen is programmjuk az, hogy a létező sok betegséget gyógyítani kell. Feltárta a közigazgatás és igazságszolgáltatás hiányait és hibáit. Kitartásra intette párthiveit és kérte őket, hogy segítsék ennek a zászlónak diadalra jutását. Mondanunk sem kell, hogy az egész ünnepély mélyen bevésve marad minden ember szivében, a ki még elvekért, eszmékért és hazafiságért lelkesedni tud. Végül Törley Antal képviselőjelölt mondta el, hogy gróf Apponyi Albert zászlója körül mint közharcos szegődött és hogy a hangoztatott elvek diadalra juttatását élte végéig kötelességének tartandja” – állt a tudósításban.
Szabadkán június 22-én tartották meg a választást, és mindkét kerületben a kormánypárt jelöltjei diadalmaskodtak, ahogy az egész országban is a Szabadelvű Párt aratott fölényes győzelmet.
Nyitókép: Gróf Apponyi Albert portréja az 1880-as évekből / Fotó: wikipedia.org



