Irodalomtól az operettig

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

Szombaton is folytatódott az V. Nyárhangoló Fesztivál, amely a gyermekprogramoktól az irodalmi beszélgetéseken át az operettig és a könnyűzenei koncertekig számos rendezvényt kínált a közönségnek.

A Bagolyvárnál Bíró Eszter és Varró Dániel interaktív irodalmi koncertje várta a családokat. A játékos, zenés műsorban Bíró Eszter népszerű dalai és Varró Dániel humoros versei elevenedtek meg. A versek, énekek és mondókák mellett a közönség is bekapcsolódhatott a programba, a költő pedig a versírás néhány titkába is beavatta a hallgatóságot.
Az irodalmi programok sorában Hász Róbert és N. Nagy Zoltán írók beszélgetése következett. A krimi műfajának lehetőségeiről, a történelmi regények világáról, az alkotást megelőző kutatómunkáról és az emberi gonoszság természetéről Brasnyó Zoltán újságíró kérdezte a szerzőket. 
Hász Róbert elmondta, hogy alkatilag történelmiregény-írónak tartotta magát. Nem feltétlenül azért fordult a múlt felé, mert az jobban érdekelte a jelennél, hanem mert úgy érezte, írói eszközeivel könnyebben meg tudta ragadni a letűnt korokat. Mint fogalmazott, szerette feltámasztani a régi világokat minden apróságukkal és nagyságukkal együtt.
Bár gyerekkora óta rajongott a bűnügyi történetekért, eredetileg nem krimit akart írni. A Fábián Marcell-történet szecessziós történelmi regénynek indult, ám ahogy kialakult a cselekmény és a regény hangulata, a történet szinte magától követelte meg a bűnügyi szálat.
A Zomborban játszódó Fábián Marcell-regények főhőse ugyan kitalált alak volt, a meghatározó mellékszereplők közül azonban sokan valóban léteztek. Az író szerint egy történelmi regény hitelességéhez rengeteg apró részlet ismeretére volt szükség. 
A Fábián Marcell-történetek helyszínének kiválasztásakor sokáig kereste azt a közeget, amely megfelelt az általa elképzelt szecessziós hangulatnak. Végül rájött, hogy nem kellett messzire mennie, Doroszlón nőtt fel, Zomborba járt középiskolába, a zombori megyeháza épületét pedig jól ismerte. A hatalmas épület belső udvaraival, körfolyosóival és máig fennmaradt egykori istállóival szinte kínálta magát bűnügyi helyszínként.
Hász Róbert a beszélgetés során vajdasági gyökereiről és Magyarországra költözéséről is beszélt. Felidézte, hogy 1991 őszén, a katonai behívások idején hagyta el az országot. Mint mondta, első két regénye egyfajta belső számvetésként is értelmezhető volt. A Vajdaság elhagyásával és az akkori történelmi helyzettel kapcsolatos élményeit szürreális formában dolgozta fel, mert úgy érezte, a valóságot abban az időben nehezebb lett volna közvetlenül megragadni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem akart az elvándorlásból külön írói szerepet vagy ars poeticát teremteni.
N. Nagy Zoltán ugyancsak gyerekkora óta vonzódott a krimihez, első meghatározó olvasmányélményei közé pedig Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-történetei tartoztak. A Babits-gyilkosságok megszületésének hátterében azonban egy középiskolai élmény állt.
Az író közgazdasági szakközépiskolába járt, ahol egyik irodalomtanára olyan szenvedéllyel szavalta a magyar költők verseit, különösen Babits Mihály műveit, hogy azok mély nyomot hagytak benne. Különösen a Fekete ország című vers volt rá nagy hatással, amelynek sorai már tizenéves korában beleégtek az emlékezetébe. Amikor később elhatározta, hogy krimit ír, ez a vers jutott eszébe, és végül ebből nőtt ki a Babits-gyilkosságok története.

N. Nagy Zoltán részletesen beszélt a regényeit megelőző kutatómunkáról is. Egy-egy könyv megírása előtt három-négy hónapot is eltöltött a helyszínek felkutatásával és dokumentálásával. Személyesen bejárta azokat, fényképeket és videókat készített, jegyzetelt, és minden regényhez külön füzetet vezetett, amelyben részletesen rögzítette a helyszínekkel kapcsolatos információkat.
Korábbi rendőri és nyomozói tapasztalatai ugyancsak meghatározó szerepet játszottak műveiben. N. Nagy Zoltán arra törekedett, hogy a regényeiben bemutatott nyomozások legalább kilencven százalékban megfeleljenek annak, ahogyan a rendőrség a valóságban eljárt volna egy hasonló bűnügyben. Ismerte a nyomozati eljárások menetét és a rendőri munka gyakorlati részleteit, ezeket pedig igyekezett minél hitelesebben beépíteni történeteibe.
Az emberi gonoszság természetéről szólva elmondta, hogy a legtöbb bűncselekmény mögött jól meghatározható indítékok álltak, például a pénz, a szerelemféltés vagy a bosszú. Létezett azonban az eseteknek egy kis része, amelynél az elkövető motivációja nem volt besorolható ilyen egyszerű kategóriákba. Olyan belső késztetésről vagy személyiségzavarról lehetett szó, amely szélsőséges erőszakhoz vezetett.
A téma feldolgozása során az író pszichiáterekkel, pszichológusokkal és igazságügyi szakértőkkel is konzultált. Mint mondta, regényeiben éppen az a nehezen megfogható terület érdekelte, amikor egy bűncselekmény hátterében nem a megszokott indítékok álltak, hanem valamilyen mélyebb és nehezebben értelmezhető belső késztetés.
Az esti program a Nyári színpadon folytatódott, ahol a Magyar Zenés Színház művészei Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét mutatták be. A kisszínpadon az El Gusto del Flamenco adott koncertet, míg a Bagolyvárnál felállított nagyszínpadon a vajdasági Mosaic Party Band gondoskodott a jó hangulatról. A napot DJ Rawer műsora zárta a Vigadó teraszán.