Százhúsz évvel ezelőtt új kormány alakult Magyarországon. Wekerle Sándor immár másodszor (először 1892 és 1895 között a Szabadelvű Párt színeiben volt miniszterelnök) vette át a miniszterelnöki tisztséget. E kormányalakítás azért foglal el kitüntetett helyet a magyar történelemben, mert az 1867-ben létrejött dualista rendszerben először vehette át az ország irányítását az akkori ellenzék. Így a magyar vármegyéknek, városoknak és településeknek az új kabinet illetékes tárcáinál kellett kiharcolniuk a számukra fontos beruházások megvalósítását. A Bácskai Hírlap című szabadkai napilap 1906. június 16-ai számában éppen egy ilyen eseményről számoltak be. A lap szerint Bács-Bodrog vármegye több településéről és Szabadkáról egy igen népes küldöttség érkezett az új kereskedelemügyi miniszterhez, hogy kiharcolják két számukra fontos fejlesztés megvalósítását. Tegyük hozzá, hogy a szóban forgó miniszter nem volt más, mint Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos idősebbik fia, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője.
De milyen ügyekben keresték fel a bácskai küldöttek Kossuth Ferencet? A Bácskai Hírlap a következőket írja erről:
„Bács vármegye tizenöt községének és Szabadka városának kétszázötven tagú küldöttsége volt ma Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter előtt.
Elsősorban Szabadkát érdeklő mind a két dolog, amelynek létesítése érdekében a küldöttség Kossuthot felkereste.
Az uj vasút, amely Pacsér, Morovica községeken keresztül Palánkánál a Dunához visz közelebb bennünket és hozza közelebb Szabadkához a megye több gazdag, magyar községét.
A vasúti indóház felépítése pedig éppen csak Szabadka nagy érdeke.
Nagy örömmel tölthet el bennünket az a tény, hogy nagyszerű miniszterünk nemcsak szívesen fogadta a bácskaiakat, de megígérte a támogatást, mert – mint mondá – nemcsak ezen ügy iránt, de a megye jóléte iránt is jóindulattal van.”
A tudósítás szerint a küldöttek között többek között ott volt Fernbach Károly bácsmegyei főispán, aki a küldöttség vezetője is volt egyben, Vojnich István alispán, Bezerédy István Szabadka főispánja, Biró Károly Szabadka polgármestere és Vermes Béla. Az egyes községek nevében Várossy Károly, zombori földbirtokos beszélt, aki arra kérte a minisztert, teljesítse a Szabadka–Morovica–Pacsér–Palánka vasútvonal kiépítésére vonatkozó kérésüket, egyben üdvözölte Kossuth Ferenc miniszterré történt kinevezését. A miniszter a következőket válaszolta a küldöttek kérésére:
„Tisztelt uraim!
Valóban alig lett volna szükség arra, hogy ily nagy számban jöjjenek, hogy kieszközöljék azt, amit joggal megkívánhatnak. Mert köztudomású dolog, hogy az önök által kért vasútra nagy szükség van. Ez lévén a tényállás, nem habozom kijelenteni, hogy mindazon eszközökkel, amelyeket a törvény megenged, elő fogom mozdítani a vasút kiépítését. (Lelkes éljenzés.) Az ügy még kezdetleges stádiumban van, úgy hogy azt sem lehet tudni, mennyibe kerül a kivitele. Én feltétlenül
jóindulattal viseltetem az üggyel szemben, amily jóindulattal viseltetem az egész megye iránt.
Az önök szónoka kiemelte, amint más alkalommal mondottam, hogy a politikai függetlenségnek elkerülhetetlen feltétele a gazdasági függetlenség.
Ehhez a közlekedési eszközök kifejlesztése nagyban hozzájárul. Remélem, nem lesz akadálya annak, hogy a megye hozzájárulási határozatát jóváhagyjuk és annak idején a kormány is megtesz mindent a törvény által megengedett korlátok közt a cél elérésére.
Nem tudom, menyi időt fogok tölteni terhes állásomban, de azon leszek, hogy olyan magyaros és céltudatos irányt teremtsek, melytől nem hiszem, hogy utódaim eltérhetnének. (Zajos éljenzés.)” – olvashatóak Kossuth Ferenc szavai a Bácskai Hírlapban.
A tudósítás szerint Biró Károly polgármester egy a szabadkai új indóház létesítésére és a Majsai út áthidalására vonatkozó memorandumot is átadott Kossuth Ferencnek. A lap közölte a memorandum teljes szövegét. Ebben a fentiek mellett egy újabb szabadkai problémát vetettek fel. A memorandum szerint a Szabadkáról Budapest, Zombor és Baja felé ágazó vasúti vonalak átvágták a Majsai utat. A sűrű vasúti személy és teherforgalom pedig akadályozta az út személyi és kocsiforgalmát. Sokszor a kocsik órákat voltak kénytelenek várakozni mire átjutottak a vasúton. Ez pedig tetemes anyagi veszteségeket okozott Szabadka gazdaságának. A memorandum szerint e problémát egy vasúti felüljáró megépítése orvosolta volna. A felüljáró, amelyet ma Majsai hídként ismerünk, azonban csak sok-sok évvel a találkozó után épült meg. A második Wekerle-kormány 1910 januárjában megbukott. Kossuth Ferenc 1914. május 25-én elhunyt. A Majsai hidat pedig csak az I. világháború alatt, 1915. január 28-án adták át.
Nyitókép: Kossuth Ferenc, 1906 és 1910 között Magyarország kereskedelemügyi minisztere / Fotó: wikipedia.org
