A város napját ünnepli Szabadka

A cikkhez képgaléria tartozik.

Szabadka szeptember elsején ünnepeli a város napját. A település 1779-ben Mária Teréziának köszönhetően ezen a napon nyerte el a szabad királyi város címet. A Városi Képviselő-testület ünnepi ülése délelőtt 10 órakor kezdődött, amelyet a ünnepélyes zászlófelvonás előzött meg.

A díszülésen értékelték az elmúlt év munkáját, bemutatták a legfontosabb fejlesztéseket, és átadták a városi elismeréseket. Szabadka díszpolgára címet az idén Predrag Petričević okleveles építőmérnök kapta, míg a Pro Urbe díjat Kovács Frigyes színész, Tóth-Szalai Erika jogász és posztumusz Dušan Maravić sportoló vehette át. Az ünnepség után pedig Szabadka és a romániai Marosvásárhely együttműködési megállapodást kötöttek.

A városi képviselő-testület díszülésén a Sveti Roman Melod kórus énekelte el a szerb himnuszt. Ezután elsőként Srđan Samardžić segédpolgármester szólt az egybegyűltekhez. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a városnap minden szabadkai számára közös ünnep.

– Ez az alkalom nemcsak emlékezés, hanem számvetés és előretekintés is, arra emlékeztet, hogy 246 évvel ezelőtt városunk szabad királyi rangot kapott, ma pedig közösen kell dolgoznunk azért, hogy Szabadka a jövőben is fejlődő és erős közösség maradjon – emelte ki.

A segédpolgármester ismertette az elmúlt időszak legfontosabb beruházásait. Hangsúlyozta, hogy az egyik legjelentősebb projekt a Tiszta Szerbia nevű program, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb csatornahálózati fejlesztése.

– A beruházás összértéke meghaladja a 25 millió eurót, és ennek köszönhetően Palicson, Bajmokon és Szabadka több városrészében is új hálózat épül. Ez a program nemcsak a szennyvíz-elvezetést oldja meg, hanem tisztább környezetet, jobb életminőséget biztosít minden szabadkainak – hangsúlyozta.

Szabadka segédpolgármestere kiemelte, Szabadkát szolgálni nem csupán kötelezettség, hanem kiváltság is.

– Megőrizni azt, amit az elődök ránk hagytak, és továbbadni a jövő nemzedékeinek, ez mindannyiunk közös felelőssége – szögezte le Samardžić. 

Az ünnepi ülésen felszólalt Gyivánovity Dániel, a városi képviselő-testület elnöke is.

– Amikor Szabadka 246 évvel ezelőtt elnyerte a szabad királyi város rangot, ez nem csupán egy cím volt, hanem lehetőség arra, hogy a város kitörjön a provincializmus árnyékából, és Közép-Európa politikai, gazdasági és kulturális vérkeringésébe kapcsolódjon. Az 1779-es kiváltságlevél a szabadság és az egyenlőség jogát biztosította minden lakónak. Bár a történelem során voltak időszakok, amikor e jogokat elvesztettük, a szabadság szelleme mindig megmaradt. Ez a szellem formálta Szabadka arcát, amelyet a sokszínűség és a közösségi összetartás határoz meg – mondta el.

Gyivánovity Dániel beszédében külön kitért a város építészeti örökségére is.

– A szabadkai zsinagóga, a Városháza és Palics szecessziós épületei ma is arról tanúskodnak, hogy Szabadka a régió egyik legfontosabb közigazgatási és kulturális központja volt. Ezek az épületek emlékeztetnek bennünket arra, hogy városunk mindig is a fejlődés útját járta – hangsúlyozta. 

Az ünnepség átadták a város elismeréseit. Szabadka díszpolgára címet az idén Predrag Petričević okleveles építőmérnök kapta, míg a Pro Urbe díjat Kovács Frigyes színész, Tóth Szalai Erika jogász és posztumusz Dušan Maravić sportoló vehette át.

Kovács Frigyes a díjátadó után elmondta, hogy a szabadkai színházban eltöltött igazgatói éveire nagyon büszkén tekint.

– Azt gondolom, próbálok nem szerénytelen lenni, de úgy látom mások is úgy látják, hogy az a hat év alatt, amíg én a magyar társulat igazgatója voltam, akkor virágzott legszínesebben, legtarkábban és legmagasabb szintre emelkedett a szabadkai magyar színjátszás. Nem csak én csináltam ezt természetesen, hanem én álltam a dolgok közepén. A munkatársaimmal együtt sikerült ezt olyan szintre emelni, amilyen szinten ez hat évig létezett – emelte ki.

Tóth Szalai Erika jogász, elmondta, hogy számára különös jelentőséggel bír az elismerés.

– Az elismerés, amelyet a saját városomtól kapok, azoktól az emberektől, akikkel a mindennapjaimat élem, különös jelentőséggel bír számomra. A jog számos területén dolgoztam, azonban a legértékesebbnek a jogvédői munkámat tartom. Mert a jogász bármely területen dolgozik, mindig az ügyfél érdekeit védi, amelyek nagyrészt anyagi természetűek. Jogvédőként azonban az emberekért harcolunk, nem a kliensért. Itt a jogvédelem tárgya azok az emberi értékek, amelyek mindnyájunknak fontosak, azok az univerzális értékek, amelyek emberré tettek bennünket – ismertette. 

A díszülését követően felvágták a városnapi tortát, a díszterem előtti előcsarnokban. 

SZABADKA ÚJ TESTVÉRVÁROSA MAROSVÁSÁRHELY
Szabadka és a romániai Marosvásárhely testvérvárosi megállapodást kötött. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere köszönetét fejezte ki Szabadka Város vezetőségének, hogy több mint egy évszázad után újra találkozik és összefonódik a két város sorsa.

– Külön öröm számomra, hogy ez a két nagyszerű város ismét együtt gondolhatja tovább a jövőjét, hiszen közös kulturális örökségünk, a városháza és a kultúrpalota építészete most ismét találkozhat. Ez nemcsak kulturális, hanem gazdasági téren is igaz lehet, hiszen Szabadka Vajdaság egyik legfontosabb központja, akárcsak Marosvásárhely Erdélyben – ismertette.

Gyivánovity Dániel felidézte, hogy a testület júniusban fogadta el a javaslatot a Marosvásárhellyel való együttműködési megállapodás megkötésére. Elmondta, hogy a döntést a kormány is jóváhagyta, így gyorsan elérkeztek a mai naphoz, amikor ünnepélyes keretek között aláírták az egyezményt.

– Éppen Szabadka születésnapján írtuk alá ezt a megállapodást, a díszülést követően. Ez új fejezetet nyit a két város kapcsolatában. Ez az egyezmény nem végpont, hanem kiindulás. A kultúra, a sport, a gazdaság és más területeken fogjuk tovább gyarapítani az együttműködést. Azt gondolom, jó irányt vettünk, és ez a kapcsolat csak rügyezni fog – szögezte le.