A Bogoboj Atanacković utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? Egyebek között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Bogoboj Atanacković utca egy kis utcácska a Bajnát helyi közösségben, és egy XIX. században élt bajai szerb írónak, a szerb romantikus irodalom jeles alakjának nevét viseli.
Bogoboj Atanacković Timotije Atanacković néven született 1826. június 22-én Baján, tekintélyes szerb kereskedőcsaládban. Az általános iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végezte el. Már ifjúkorában megismerkedett Dositej Obradović, Vuk Karađić műveivel és a szerb népdalokkal. A szerb nemzeti megújhodási mozgalom hatására a görögös nevét szerbesítette, és Bogobojnak neveztette magát. 1844-ben beiratkozott a pozsonyi akadémiára, hogy jogot tanulhasson, majd Pesten és Bécsben folytatta tanulmányait, közben szerb nyelven jelentek meg alföldi csárdákban, falusi házakban, vidéki nemesi kúriákban játszódó novellái. Első kis novellásfüzete 1845-ben Budán, míg a második füzete 1846-ban Szabadkán jelent meg. Aktív résztvevője volt az 1848–49-es délvidéki szerb felkelésnek. Tagja volt a májusi nagy nemzetgyűlésnek Karlócán. Mivel a felkelésben való részvétele miatt a magyar hatóságok kerestették Atanackovićot, ezért Bécsbe menekült, onnan pedig Párizsba utazott. Itt megtanulta a francia nyelvet, és nagy hatást gyakorolt rá a francia kultúra. Utazásokat tett Németországban, Svájcban, Hollandiában és Itáliában. 1851-ben és 1852-ben Atanacković Platon Atanacković bácskai szerb ortodox püspök titkáraként dolgozott Újvidéken. Ez volt irodalmi munkásságának legaktívabb időszaka is egyben. Ekkor jelent meg fő műve, a Dva idola (Két bálvány) című regénye, amelyet két kötetben adtak ki. E mű onnan kapta a címét, hogy főhősének, Mladennek két bálványa van, méghozzá a szerb nemzete és a szerelme, Ruža. Ebben az időben született műveit már Vuk Karađić nyelvi-helyesírási reformjával összhangban írta meg. 1852-ben visszatért Bajára, ahol megnyitotta ügyvédi irodáját, majd megnősült, és született két gyermeke. Sikeres ügyvéd és jogi tanácsadó vált belőle, így felhagyott az írással. 1858. szeptember 9-én Baján hunyt el tuberkulózis következtében. 1996-ban szülővárosában a Szent Miklós szerb ortodox templom udvarában felállították Bogoboj Atanacković mellszobrát.
A Bogoboj Atanacković utca a dualizmus korában a Szives utca nevet viselte, majd az I. világháború végét követő impériumváltás után átnevezték Szlovák utcának (Slovačka ulica). Mai elnevezését a II. világháború után kapta, és az utca azóta őrzi Bogoboj Atanacković emlékét.