„Kicsi, de erős közösség vagyunk...”

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) minden évben a hiteles értékőrző és értékteremtő munkát, valamint a közösségformáló tevékenységet ismeri el a Plakett díjjal, amelyet közösségszervezőként idén a kúlai Valka Károly is átvehetett. Valka Károly neve az elmúlt évtizedekben szorosan összefonódott Kúla község magyar közösségi, kulturális és politikai életével. Közéleti szerepvállalása, önkormányzati munkája, valamint a magyar közösség intézményeinek megőrzéséért és fejlesztéséért végzett tevékenysége révén meghatározó személyiséggé vált a vajdasági magyarság helyi szintű képviseletében. Ugyanakkor Vajdaságban a közösségi összefogás példaképeként tartják számon. Ő a község magyarságának mozgatórugója. Az interjú munkahelyén, a kúlai polgármesteri hivatalban készült, ugyanis Valka Károly a község alpolgármestere.

−1954-ben születtem Kúlán, és azóta itt élek, minden szállal Kúlához kötődöm. Az általános iskolát itt fejeztem be, a mezőgazdasági középiskolát Topolyán, agronómusi oklevelet pedig Vinkovcen (Vinkovci) szereztem. Ezt azért fontos megemlíteni, mert én voltam az első diák, aki később tanárként dolgozott ugyanabban a mezőgazdasági iskolában. Két évig maradtam ott, utána a zentagunarasi szövetkezetben kaptam munkát, ahol életem legmozgalmasabb, ugyanakkor legszebb éveit töltöttem. 24 évig dolgoztam ott. 2004-től ismét Kúlán, az itteni Polja Földműves Szövetkezet kereskedelmi igazgatójaként fejtettem ki tevékenységemet. Közben 1995-től a Népkör Magyar Művelődési Központ elnökévé választottak, és mondhatjuk, hogy tulajdonképpen ekkor kerültem a kúlai közéletbe. A Vajdasági Magyar Szövetség tagjaként először a végrehajtó tanácsban kaptam megbízatást, majd önkormányzati képviselő lettem, azt követően pedig a képviselő-testület alelnökévé választottak. Közben négy évig a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsának az elnöke is voltam − mesélte Valka Károly.

Közben felidéztük az időszakot, amikor átvette a Népkör irányítását. Elmagyarázta, hogy a ’90-es évek közepén nem voltak különösebb aktivitások az egyesületben, hiszen a több évig tartó háborús időszak mindenre, így a kulturális életre is rányomta a bélyegét. 

− Rövid idő után hozzáláttunk az épület felújításához. Nagyon lelkesek voltak az emberek, jöttek, dolgoztunk, és kibontakozóban volt az érzés, hogy amikor egy közösség összefog és ugyanaz a cél vezérli, akkor a munka sokkal gördülékenyebben halad. Hamarosan felütötte azonban fejét egy elhúzódó probléma, amit csak sokára sikerült megoldani. A Népkör épületére ugyanis a Jugoszláv időkben, valamikor a 60-as években rákényszerítették a Szocialista Szövetség épülete elnevezést. Így a 90-es évek második felében a Szocialista Párt helyi szervezete saját tulajdonának tartotta az objektumot. A pártnak azonban igazából semmi köze sem volt az épülethez, azonkívül, hogy egyikben és másikban is benne volt a szocialista név. Ebből lett egy összezörrenés, amit végül a helyi magyar közösség hathatós támogatásával, valamint a Vajdasági Magyar Szövetségnek köszönve sikerült megoldani, hiszen a Népkör mindig is önálló szervezetként működött. A másik jelentős fordulat tulajdonképpen az itthoni munkavállalás volt 2004-ben, ami elsősorban családi okok miatt történt, miután a szövetkezetet magánosították, úgy éreztem, hogy itthon van a helyem. A termelők szervezésével, a reproanyagok beszerzésével foglalkoztam, ezek a dolgok mindig közel álltak hozzám. Közben elkezdődött a politikai szerepvállalásom a VMSZ képviseletében az akkori demokratákkal. Miután a Szerb Haladó Párt átvette a hatalmat, nem voltunk azonnal koalícióban, ellenzékben maradtunk. A jelenlegi hatalommal 2015-től kerültünk koalícióba, ami jelenleg is tart. Úgy gondolom, hogy ebben az időszakban tudtunk a legtöbbet tenni a község magyarságáért és a meglévő intézményeink támogatásáért – hangsúlyozta Valka Károly, aki kétségtelenül a Vajdasági Magyar Szövetség helyi politikai struktúráiban vált ismertté. Évek óta betölti a VMSZ kúlai körzeti szervezetének elnöki tisztségét, emellett alpolgármestereként is tevékenykedik. Ezekben a szerepekben kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a magyar közösség érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg az önkormányzati döntéshozatalban. Az elmúlt évek során több jelentős megmozdulás, kezdeményezés és javaslat is történt részéről a templom és az iskola fejújítását, illetve támogatását illetően.

− 2004-ben Pásztor István, a VMSZ akkori elnöke meglátogatta községünket, lakossági fórumot tartottunk, és szóba került a két és fél évszázaddal ezelőtt épült Szent György-templom felújításának lehetősége. A templom szigetelése addigra elkészült, a Tartományi Nagyberuházási Alaptól kapott eszközöknek köszönhetően pedig sikerült kívül-belül leverni a vakolatot és újravakolni, újrafesteni az egész épületet. Büszkék vagyunk arra, hogy a felújítást követően kétszer is Kúlára látogatott Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, aki támogatta kezdeményezésünket. Itt fontos elmondani azt is, hogy Kalocsa és Kúla 2012 óta ápol testvérvárosi kapcsolatot egymással, kiváló az együttműködés a két városvezetése között. Volt egy közös IPA-projektünk, jelenleg folyamatban van egy másik is. Igen gyakran látogatjuk egymás rendezvényeit, ugyanakkor a kultúra és a sport területén is jó a kapcsolat. El kell mondani továbbá, hogy tavaly decemberben fejeződött be egy sikeres IPA-projekt Bácsalmással is – sorolta beszélgetőtársunk. 

A helyi gazdasági lehetőségekről szólva Valka Károly elmondta, Kúlán több nagyvállalat és vállalkozás is üzemel, amelyek mintegy 300–400 polgár számára biztosítanak megélhetést. Az egyik gyümölcsfa-csemetéket szállít külföldre, a másik cipőfelsőket készít, a harmadik fehérneműt gyárt. Az ipari övezetben minden telek elkelt, jelenleg is épül egy malomipari terméket gyártó üzem. De nemcsak a nagyobb üzemek, hanem a kisebb cégek és vállalkozók is sikeresen működnek. Kiemelte, hogy Kúlán több százan sikeresen pályáztak a Prosperitati Alapítvány különböző támogatási lehetőségeire. Mindez nagyon fontos lépést jelentett a szülőföldön maradás szempontjából. 

Az oktatási témákról szólva beszélgetőtársunk elmagyarázta, hogy a szórványban sokkal nehezebb magyarnak lenni, megmaradni magyarnak, hiszen mindenért nagyon meg kell dolgozni. Kúla községben egyedül a Petőfi Brigád Általános Iskolában van magyar nyelvű oktatás, amit a Magyar Nemzeti Tanács folyamatos támogatásának, valamint a helyi magyarság összefogásának köszönhetően a mai napig sikerült megőrizni. Nem panaszkodnak, hanem emelt fővel teszik a dolgukat, és büszkék az elért eredményekre. 
− Szinte felsorolni is nehéz, hogy az elmúlt években mi mindent tettünk az iskolánkért. A diákbuszprogram 2017 óta sikeresen működik, a környező településekről Kúlára hozzuk és hazavisszük a diákokat, sőt, a magyar óvodába járó gyerekeket is. A szó szoros értelmében kaputól kapuig viszünk mindenkit. Ez pedig a szülők és a gyerekek számára is nagyon sokat jelent, hiszen a közlekedés biztonságos, a szülők és a gyerekek is nyugodtabbak. A magyar óvoda mellett először nyílt községünkben magyar nyelvű napközi, ami szintén pozitív visszhangra talált. Az iskolában korszerű feltételeket biztosítottunk, minden adott a tanuláshoz és az egész napos tartózkodáshoz. Új tetőt kapott a régi iskolaszárny, lecseréltük a nyílászárókat, a mazutról áttértünk a gázfűtésre, új világítás és megfigyelőrendszer épült, felszereltük a sportcsarnokot és még sok mást is sikerült megvalósítani. Hamarosan sor kerül a vizesblokkok felújítására és a még megmaradt nyílászárók cseréjére, és ha ez a munka elkészül, akkor elmondhatjuk, hogy valóban igen korszerű oktatási intézményünk van – magyarázta Valka Károly, akivel beszélgetésünk során arra is kitértünk, hogy Kúlán az elmúlt három évben a magyarság szempontjából több jelentős szobrot is avattak. 

− A Mozdulj! Petőfi! programsorozat részeként 2023 óta a város legszűkebb központjában áll Petőfi Sándor mellszobra. A másik emlékmű a római katolikus temetőben áll, ezzel az 1944/45-ben kivégzetteknek állítottunk örök emléket – hangsúlyozta, majd kérdésünkre, hogyan látja, milyen szerepet tölt be a kúlai magyarság életében a Népkör Magyar Művelődési Központ, hozzátette, a Népkör Magyar Művelődési Központ a kúlai magyarság második otthonának számít, ugyanis itt találkoznak hetente a kicsik és nagyok egyaránt. 

– A három néptánc-, a kézimunka- és a színjátszócsoport működése mellett a Népkör az itteni magyar közösség legfontosabb mozgatórugója is egyben. Nagyon odafigyeltünk arra, hogy minden évben történjen valamilyen beruházás, és most már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Népkör a miénk, a kúlai magyar közösségé. A legkisebbektől az idősebbekig mindenkit itt találkozik, tanul, szórakozik, táncol, kézműveskedik, a mi dolgunk az, hogy odafigyeljük és biztosítsuk az anyagiakat, a folyamatos működést. Itt tartjuk a helyi magyarság rendezvényeit, az ünnepi műsorokat, itt van a VMSZ helyi szervezetének és a falugazdásznak az irodája, modern konyhával szereltük fel. A felsoroltak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar identitás Kúlán élő maradjon, hiszen a közösség jövője a fiatalok bevonásán és az intézményes keretek megerősítésén múlik. Közösségünk és jómagam is mindig Reményik Sándor sorait tartom iránytűnek: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” Nem hagyjuk! – szögezte le végezetül Valka Károly.