Az örökségvédelemért mindenki tehet

Újabb négyéves mandátumát kezdheti meg Szűcs Balázs, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet eddigi igazgatója. Újraválasztása kapcsán beszéltünk az intézményben zajló munkáról, az elmúlt évek eredményeiről és a jövőbeni tervekről. Az intézet illetékessége alá kilenc helyi önkormányzat területe tartozik, többek között Szabadka, aminek területén állandó terepi munkát végeznek. Elsősorban az ingatlanokkal foglalkoznak, de nagy szerepet vállalnak a néprajz területén végzett munkában is, többek között a tájházak rendezésében, illetve kiemelten sok munkaórát szentelnek a régészetnek. Ez utóbbi a vasútépítés vonatkozásában fontos folyamat.
– Nagyon büszke vagyok az intézetre, hiszen mindent meg tudtunk valósítani, amit terveztünk az előző mandátumban. Nincsenek adósságaink, vagy elmaradott leadandóink. Sok folyamatot indítottunk el, amelyek közül számos nem tőlünk függ. Sikerült újabb városrészeket levédeni, gondolok itt például a Radics fivérek utcára. Emellett előzetes védelem alá helyeztük a Frangepán, a Henryk Sienkiewicz, a Tolsztoj utcát és a tejpiac környékét, ahol a Szabadkát meghatározó polgári házak helyezkednek el. Ilyen jellegű kezdeményezésre már harminc éve nem volt példa. Az a kezdeti lendület, amit még 2021 tavaszán a Vajdasági Magyar Szövetség indított el a kettes zóna kapcsán, még mindig tart. Úgy vélem, hogy ezzel a politikai hátszéllel és azzal a szakmai tudással, amivel a Műemlékvédelmi Intézet rendelkezik, nagy sikereket tudunk majd elérni. Mint mindenhol, nálunk is akadnak gondok, ám következetesen végezzük a munkánkat. A műemlékvédelemben következetesség nélkül nem lehet sikereket elérni. A célunk a kultúra oldalán állni, ami egy nemes dolog, és azok, akik a kultúra oldalán szállnak harcba, ők mindenféleképpen győztesként kerülnek ki – nyilatkozta lapunknak az igazgató.
Rengeteg elhagyott ingatlan áll a város számos pontján. Ennek legfőbb oka, hogy nincs még elfogadott városrendezési terv, amely meghatározná, hogy egy adott telken álló ház mekkora értékre becsülhető fel. Így a tulajdonos kivár, annak érdekében, hogy megfelelő árért tudjon megválni tőle, magyarázta az igazgató.
– Szabadkán a kettes zóna városrendezési tervét feltételezhetően szeptemberben fogadják el. Azt szeretnénk, hogy a történelmi városmag másik két zónájának, a Zombori út felé eső hármas, illetve a vasút felé eső egyes zónájának is szülessen meg a városrendezési terve ebben a mandátumban. Miután ez meglesz, megtörténhet a műemlékek átvizsgálása, amit követően pontosan fogjuk tudni, hogy mivel rendelkezünk, ezen belül is, hogy mit érdemes és mit nem érdemes megvédeni. A város területén álló műemlékek és szobrok jelenleg jó állapotban vannak, ám természetesen rájuk fér a felújítás, például a Szentháromság-szoborra is – részletezte.
Az intézet, számos munkája mellett, gondot visel arról is, hogy a lakosokat információkkal lássa el, hiszen mint vallják, a műemlékek megőrzésében mindenkinek kulcsfontosságú szerepe van. A Magyar Szóval is kiemelt jelentőségű együttműködése van az intézménynek.
– Eltökélt célunk, amely a munkatervemben is szerepel, hogy közelebb hozzuk az örökségvédelmet a polgárokhoz, hiszen ez nagyon fontos a célunk elérése érdekében. Az „örökségközösség” nemcsak a műemlékvédőkről szól, hanem a polgárokról, a befektetőkről, és a politikumról is. Jó esetben ezek közös erőfeszítéseinek közös a célja, hogy megóvják azokat a hagyatékot, amiket felmenőink hagytak ránk. Abban az esetben, ha jól összeegyeztethető célokat találunk, akkor ez működik is. Erre kifejezetten jó csatorna a média. A Magyar Szóval már korábban is volt együttműködése a Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek, hiszen a Szabadka épített öröksége nyomában című sorozatban olyan szecessziós ingatlanokról olvashattak az érdeklődők, melyek meghatározzák a város összképét. A jövőben is folytatni szeretnénk ezt a közös munkát, egy más, ám ugyancsak érdekes témát boncolgatva – hangzott el Szűcs Balázstól.