HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Kedvezőbb árakat tapasztal-e a boltokban a haszonkulcsot korlátozó intézkedés után?
Igen, számos termék lett olcsóbb. 13%
Csak némely árucikk esetében látok pozitív változást. 15%
Egyáltalán nem látom az intézkedés hatását. 25%
Rosszabb lett a helyzet, mert eltűntek a korábbi akciós árak. 28%
Nem vásároltam azóta. / Nem figyeltem az árakat. 18%
A www.magyarszo.rs olvasóinak szavazatai alapján
Szerbiában szeptember 1-jétől hatályba lépett az a rendelet, amely 23 termékkategóriában 20 százalékra csökkenti a kereskedelmi árrést, mintegy 20 ezer termék esetében. A rendelet 6 hónapig lesz érvényben. A szerb kormány azzal indokolta a döntést, hogy az országban a kereskedelmi rendszer nem működik megfelelően, az árak túl magasak, ezért hozták meg az intézkedést. A szerb kormány arra számít, hogy az intézkedés hatására 10–20 százalékkal csökkennek az árak az üzletekben. A kereskedelmi árrés korlátozása számos alapvető terméket érint. A kormány szerint az új gazdasági intézkedések a Szerbiában élő polgárok jólétét szolgálják.
Érdemes azonban a témát a kereskedők, a fogyasztók és a szakértők szemszögéből is megvizsgálni.
A kereskedelmi láncok nem reagáltak kedvezően az intézkedésekre. A Delhaize Srbija, amely a Maxi üzletláncot üzemelteti, közleményben azt írta, hogy a kormány új intézkedései kedvezőtlen hatással vannak működésére, és jelentős alkalmazkodást igényelnek a cégtől, beleértve a beszállítókkal, logisztikával, munkaerővel és beruházásokkal kapcsolatos működési folyamatok alapos elemzését.
Az intézkedésre reagálva a Maxi üzletlánc a Moj Maxi mobilalkalmazásban eltörölte az elérhető akciók nagy részét, néhány napig nem is lehetett használni az applikációt. Jómagam is tapasztaltam az üzletben, hogy egyes termékek ára kis mértékben csökkent, viszont több termék ára nem változott. A kereskedelmi láncok, már akkor, amikor meghozták a rendeletet a 20 százalékos árréskorlátozásról, nyomást kezdtek gyakorolni a gyártókra, hogy még a szeptember 1-jei hatálybalépés előtt aláírják a szerződésmódosításokat. A kereskedők megpróbálták kijátszani a rendelet egyes előírásait, de az állam ezt idejében észrevette és reagált.
A felügyelőségi ellenőrzéseket a múlt pénteken megkezdték a kereskedelmi láncoknál annak érdekében, hogy ellenőrizzék, betartják-e az új rendeletet. Arra jutottak, hogy egyes kereskedelmi láncok alkalmazzák a rendeletet, mások pedig ugyan betartják a szabályokat, de közben megszüntették az akciókat. A kereskedelmi minisztérium közlése szerint az ellenőrzések a napokban folytatódnak, miközben egyeztetések zajlanak a kereskedelmi láncokkal, gyártókkal és forgalmazókkal.
A szerb kormány nyitott a párbeszédre, és figyelmesen követi az árak alakulását. Emellett fontolóra veszi a rendelet esetleges módosítását, ha erre szükség mutatkozna, hangoztatták.
A fogyasztóknak az üzletekben jelenleg vegyesek a tapasztalataik. Egyes beszámolók szerint bizonyos termékek ára már mérséklődött, különösen az alapvető élelmiszerek esetében. Mások semmilyen különbséget sem tapasztalnak. Egyesek csalódottak az intézkedés hatékonyságában, mivel számos üzlet teljesen megszüntette az akciókat és leárazásokat, vagy jóval ritkábbá váltak azok. A fogyasztók megszokták, hogy egyes termékeket akár fél áron is kínálnak alkalomadtán.
Az árkülönbségek kereskedelmi lánconként eltérőek, valahol jobban látszik a hatás, máshol szinte alig. A fogyasztók egyelőre nem érzékelnek drasztikus áresést, a változások inkább fokozatosak. A kormány szerint körülbelül 2-3 hét után lehet tisztábban látni, mennyire érezhető a rendelet hatása az üzletekben.
Az új intézkedés kapcsán számos neves hazai közgazdász fejtette ki a véleményét.
Rámutattak arra, hogy nemcsak a kereskedelmi árrések lettek korlátozva, hanem a beszállítói árak is. Véleményük szerint ezzel Szerbiában az árak teljes állami ellenőrzés alá kerültek, aminek következményeit a fogyasztók is megérezhetik, például áruhiány vagy a termékek minőségének csökkenése formájában. Szerintük ez gyakorlatilag az árak befagyasztását jelenti, csak más megfogalmazásban. Ha nőnek a költségek, a kereskedők valahogy úgyis emelik az árakat, mert nincs az az erő, ami hosszú távon megállítaná az áremelkedést.
Úgy vélik, hogy a beszállítók vannak a legnagyobb nyomás alatt. Számukra ez teljes kontrollt jelent, nem emelhetik az árakat akkor sem, ha növekednek a költségeik. A kereskedők a saját érdekeiket nézik, inkább a profitjukat védik, mint a fogyasztók érdekeit.
Az árkorlátozások másik következménye lehet a minőség romlása vagy a kiszerelés csökkenése. Már vannak ilyen példák. Egy kekszcsomagban tíz darab helyett csak nyolc van, de a csomagolás ugyanúgy néz ki. Ilyesmire a jövőben lehet számítani. A gyártók akár a minőségen is spórolhatnak, hogy elkerüljék a nagyobb veszteségeket. Mindennek pedig a fogyasztók isszák a meg végül a levét…
Nyitókép: Egyesek már látják bizonyos termékek olcsóbbá válását, mások szerint még nem tapasztalható a változás (Fotó: Pexels)
