A Fazekas Lajos-bérház

Írásunkhoz GALÉRIA is tartozik.

Szabadka a szecesszió városa, amit a város bejáratánál felállított városnévtáblák is jeleznek az ide látogatóknak. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. A Tartományi Kormány 1991-ben elfogadta a városmagban található épületek védelemmé nyilvánítását, ugyanakkor számos szecessziós épület fellelhető a külvárosban is, melyek magántulajdonban állnak. Különlegességük ellenére ezek a védett alkotások az idő előrehaladtával felújítást igényelnek, s ehhez a Műemlékvédelmi Intézet feltételeit szükséges követni. Az intézet szabályzata kitér arra, hogy ügyelni kell az épület eredeti formájának visszaállítására, beleértve az ornamentikát, az eredeti fa nyílászárókat, a tetőcserép identikusságát. A téma kapcsán Szűcs Balázzsal, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával beszélgetünk.
Az elmúlt években nem egyszer esett vakolat a járdára a Fazekas Lajos-bérház omladozó homlokzatáról. Legutóbb másfél hete számoltunk be arról, hogy téglák estek le a valamikor impozáns ingatlanról. A Sárgaház mögötti épület műemlékvédelem alatt áll, és a földhivatal adatai alapján hét résztulajdonosa van, az egyik Szabadka Város.

– A XIX. század végén, pontosan 1899-ben épült az akkori Damjanics és Bajza utcák, azaz a mostani Age Mamužić és Makszim Gorkij utcák sarkán. Az ingatlan Sturc István és felesége, született Gálfi Teréz birtokában volt, ám Fazekas Lajos műépítész bérházként építette, melyet ma is így tartunk számon. Már akkor is befektetésként emeltette, annak érdekében, hogy eladja, illetve kiadja lakásait, hiszen nagyon jövedelmező volt, ahogyan ez ma is így van. Fazekas Lajos nem ebben az épületben lakott, mert nem tartotta megfelelőnek saját maga számára, viszont nagyon impozánsra sikeredett az épület. Akkorra már a szecesszió betört Európába, így az Osztrák–Magyar Monarchiába is. Abban az időben a magyar családok körében divat volt, mondhatni íratlan szabály, hogy a magyar szecessziót helyezték előnybe, míg a szerb, illetve horvát családok a bécsi szecesszió hívei voltak. Ebben az esetben viszont egy érdekes dolog történt, mert Fazekas Lajos, aki szintén tervezéssel foglalkozott, inkább egy tapasztaltabb kollégát, Macskovity Titust bízta meg a tervezéssel, aki igencsak fogékony volt az újdonságokra. Egy remekművet alkotott, ugyanis ez nem a magyar szecesszió jegyében épült, hanem a bécsi szecesszió geometrikus stílusjegyeit viseli, amiből elég kevés van nálunk. Szabadkára főleg a magyar szecessziós jellegű épületek jellemzőek, ám Macskovity Titusnak rengeteg tervezése van városunkban, így sok hasonló ház van még ezen kívül. Még nem is írtunk 1900-at, mikor ebben a stílusjegyben felépült ez a bérház, ami nagy újdonságnak számított akkoriban. A födémet vasbetonból építették, ami kifejezetten innovatív volt építőmérnöki szemmel tekintve. Macskovity Titus egyértelműen a funkcionalitás híve volt, tehát, hogy minden elemnek megvan a funkciója, és e mentén haladt. Szeretett eltávolodni a sablonos megoldásoktól. Ebben az esetben ez annyira nem sikerült, mivel a tervfeladat az volt, hogy az adott térben minél több lakást helyezzen el. Kívülről viszont egy nagyon impozáns épületet kaptunk. A földszinten üzlethelyiségek voltak, az első emeleten kettő négyszobás lakás kapott helyet, amelyeknek már fürdőszobájuk is volt. Abban az időben nagyon elterjedt volt, hogy ez a folyosón vagy az udvaron kapott helyet. A második emeleten három kétszobás és egy háromszobás lakás épült, ahol a szobák ablakai az utcára nyíltak, a fürdőszobák pedig a folyosón voltak – mesélte a szakértő.

Az épület homlokzata gazdagon volt díszítve gipsz ornamentikával, melyek egy része valahol még fellelhető egy raktár mélyén. Az omladozó vakolat mára már nem adja vissza azt a nagypolgári életérzést, melyet e ház lakói élvezhettek anno. 2020-ban a szecessziós örökség megőrzése és népszerűsítése érdekében elindítottak egy európai uniós projektumot, melynek keretében nyolc szabadkai épület felújításának tervdokumentációja készült el. Az Art Nouveau nevet viselő programban helyet kapott a Fazekas Lajos-bérház is, ám azóta még nem valósultak meg a felújítási munkálatok, feltehetően a koronavírus-járvány miatt.
– Sajnos a régi fényéből vajmi keveset láthatunk, mert az évek során úgymond lenyúzták ezt az épületet. Az ornamentikája, ami jellemezte ezt az épületet, eltűnt róla. Egyedül a sarki erkély alatt figyelhető meg még mindig Fazekas Lajos monogramja, ami a ház régi szépségére utal. Véleményünk szerint fel lehet újítani, hogy visszakapja régi fényét. Megvannak a tervrajzok, valamint a régi fényképek erről az épületről, így vissza lehet varázsolni régi mivoltába. Létezik egy elképzelés, miszerint a város bizonyos épületeinek homlokzatait önerőből felújítja az önkormányzat, pontosan azokat, amelyek a város arculatát befolyásolják. Ez az épület is többek között ebbe a körbe esik, így erre a házra is készült terv. A jelek azt mutatják, hogy ez meg is valósulhat, amennyiben van rá anyagi keret – fejtette ki Szűcs Balázs.
Hozzátette, hogy ezek a felújítási munkálatok kizárólag a homlokzatokra vonatkoznak, a beltérre azonban nem, ahogy a közösen használatos folyosókra és lépcsőházakra sem. Mindezeket a lakóknak, illetve a tulajdonosnak kell megvalósítaniuk.