Aranyló reggeli napfény, csípős őszi szél és frissen pattant kukoricaszálak roppanása töltötte meg Felsőhegy határát vasárnap, ugyanis akkor tartották a 19. Kukoricamóvát. A falu ilyenkor visszavarázsolja a múltat: a kézi kukoricatörés, a vidám zeneszó, a bográcsok fölött szálló gőz és a házias reggelik illata mind-mind arról mesél, hogyan élték meg elődeink a kukoricatörés ünnepét. A kukoricamóva nemcsak látványos versengés volt, hanem találkozás is a hagyománnyal, a földdel és egymással.
Az idei megmérettetésen húsz csapat, köztük helybeliek, vajdaságiak, valamint magyarországi és romániai vendégek elevenítették fel, miként törték kézzel egykoron a kukoricát. A versenynek Fényszárosi Márta felsőhegyi termelő parcellája adott otthont, ahol zeneszó mellett dolgoztak. Ezzel egy időben a faluközpontban főzőverseny kezdődött, amelyen mintegy ötven csapat mérte össze tudását az ősz legfinomabb ételeinek elkészítésében.
A rendezvényt Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes nyitotta meg, majd a csapatok a kukoricatörés helyszínére vonultak, ahol ft. Sáfrány Dávid, a zentai Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom és a felsőhegyi Szent József-templom plébánosa megáldotta a résztvevőket. A munka megkezdése előtt a zsűri szemrevételezte a csapatok reggelijét. A résztvevők ezúttal sem fukarkodtak a vendégszeretettel, hiszen az asztalokon ropogós házikenyér, vöröshagymás zsíros kenyér, illatos kolbász, abált szalonna és házi tökös rétes is helyet kapott.
A kukoricatörés ezt követően vette kezdetét, a csapatokat pedig a zsűri figyelő tekintete kísérte.
Tóth Zoltán lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a kukorica a vidék egyik legfontosabb haszonnövénye, sokféle felhasználási lehetőséggel és jelentős exportértékkel.
– A gazdák rendkívül nehéz évet zártak, óriási terméskiesések voltak. Csak azok a táblák hoztak kielégítő termést, amelyeket öntöztek – mondta, majd megjegyezve, hogy az aszály különösen az észak-bánáti régiót sújtotta, és az idei hozamok jócskán elmaradtak a korábbi évek átlagától.
Mint fogalmazott, nem lehet tudni, hogy visszatérnek-e a korábbi éghajlati viszonyok, illetve lesz-e elegendő csapadék a kukorica és más nyári vetésű növények számára. Éppen ezért a gazdáknak fel kell készülniük az öntözésre, az államnak pedig olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják az ehhez szükséges vízmennyiséget. A titkárhelyettes annak kapcsán, hogy a mezőgazdasági titkárság minden évben meghirdeti az öntözésfejlesztési pályázatokat, elmondta, hogy idén rekordszámú jelentkezés érkezett, és mintegy 300 termelőt tudnak támogatni. Hozzátette, jelenleg körülbelül 70 ezer hektár földterület öntözhető Vajdaságban. Hangsúlyozta, hogy az öntözőrendszerek kiépítése csak az egyik oldala a feladatnak, legalább ilyen fontos a meglévő vízelvezető csatornák átalakítása kettős rendeltetésűre, hogy szükség esetén az öntözést is szolgálhassák.
A kukoricamóván a kora délutáni órákra elcsendesedett a határ, az aratócsapatokat a felsőhegyi művelődési ház nagytermében ízletes ebéd várta. Kihirdették a főzőverseny eredményeit, aztán pedig a kukoricatörő csapatok elbúcsúztak egymástól, hogy jövőre huszadik alkalommal is megünnepeljék a tengeri beérését.
Nyitókép: Javában zajlik a kukoricatörés (Horváth Zsolt felvétele)
