2024. április 14., vasárnap

Tehetünk a tisztább levegőnkért

Szabadkán más városokhoz képest szennyezettebb a levegő

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem fordul a környezetszennyezésre, így a levegőszennyezésre is. Szabadkán a Közegészségügyi Intézet, valamint a városi önkormányzat készülékei készítenek adatrögzítést egész évben. A Közegészségügyi Intézet állomása a nagybani piacnál a Sonja Marinković Általános Iskola épületének udvarában található, a Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság mérőállomása pedig az új városháza útkereszteződésénél van, amely elsődlegesen a közlekedés okozta levegőszennyezettséget hivatott mérni. Mgr. Mirjana Bonić, a Közegészségügyi Intézet levegő minőségének ellenőrzésével megbízott laboratóriumi szakmunkatársa elmondta, hogy ez a két megfigyelőállomás mellett több szenzoros mérő is ki van helyezve városszerte.
– Elmondhatjuk, hogy a levegő minősége az elvárásoknak megfelelő a téli időszakhoz mérten. Például most januárban 29 napon keresztül mértük a levegő PM10 és a négyszer kisebb PM2,5 szemcsék mennyiségét egy köbméter levegőben. A felső, még elfogadható határmérték 24 óra leforgása alatt 50 mikrogramm lehet egy köbméter levegőben. A mennyiséget egy nap alatt összegyűjtött adatok átlaga határozza meg, a kapott számot pedig leíróan azonosítjuk be a jó minősítéstől, a nagyon szennyezett minősítésig öt lehetséges szintre behatárolva. A PM10 szemcséket a SAQI 11, azaz a levegő minőségének indexe alapján térképezzük fel. A januári hónapban összesen 16 nap volt, amikor határon belül volt a levegő minősége, tehát kitűnő, jó, illetve elfogadható szintű, ám 13 nap, azon belül is 9 nap szennyezett és 4 nap nagyon szennyezett minőségű volt – mondta mgr. Mirjana Bonić.
Szennyezés legfőbb okozója a közlekedési eszközök, amelyek mellé a téli hónapokban a fűtés is társul. Természetesen a levegő minősége változó, hiszen nagyban befolyásolják ezt a időjárási feltételek is. A Koalíciók Szövetsége a Szerbiai Fenntartható Bányászatért (KORS) 2022-es évi értékelése alapján Szabadkán a hozzávetőleges 38 000 háztartásból 10 500 fűtött gázzal, szintén 10 500 távfűtéssel, a többi 17 000 pedig elektromos árammal vagy egyéb fűtőanyaggal, főként fával és szénnel. Ez a szabadkai háztartások 45 százaléka, azaz közel a fele. Mindössze csak 10 százaléka, azaz 2000 háztartás van ellátva hőpumpával. Szabadka teljes területét tekintve 51 460 háztartás van. A téli hónapok fűtési időszaka így nagyban megnöveli a szennyező anyagok levegőben való koncentrációját.
– Főleg ősszel és télen tapasztalhatjuk az ún. hőmérsékleti inverziót, amely azt eredményezi, hogy nincs meg a levegő vertikális áramlása, így annak tisztulása is hiányzik, ezért amikor nincs sem eső, sem szél, sem hó, akkor feltorlódnak a kibocsátott szennyező anyagok a belélegzés magasságában. Nagyon fontos, hogy a lakosok az időjárás követése mellett, a levegő minőségét is kövessék, és ehhez mérten alakítsák aktivitásaikat. Leggyakrabban a téli időszakban a reggeli és az esti órák azok, amikor magasabb a szennyezettség a levegőben, ekkor nem kellene komolyabb fizikai aktivitásokat végezni a szabadban, illetve szellőztetni sem a lakóteret. Ha muszáj kimenni a levegőre, akkor tegyenek fel maszkot, mert igaz, hogy ez nem fog védeni teljes mértékben a PM10 szemcséktől, de jóval kevesebb szennyeződést szívhatunk így be – tette hozzá a szakember.
A levegőszennyezettség egészségügyi gondokat is okozhat az emberi szervezetben. Beszélgetőtársunk részletezte, hogy ezek a szemcsék szabad szemmel nem láthatóak, belélegzéskor nem tapadnak meg a torok és az orr nyálkahártyáján, hanem tovább jutnak a szervezetbe, így a tüdőbe is. Ezért ezek fizikai jelenléte és összetett kémiai jellege hatással vannak az emberi szervezetre, mivel elég sok mérgező és rákkeltő anyagot is tartalmazhatnak. A PM2.5-től kisebb szemcsék mélyen a tüdőbe juthatnak, onnan pedig a vérkeringésbe, és megnövelhetik a szív- és érrendszerre, az agyérrendszerre és a légzőszervrendszerre gyakorolt káros hatást.
– A levegőszennyezettség ellen azt tehetjük, hogy amennyiben lehetőségünk van rá, áttérünk a gáz, illetve a távfűtésre, hanyagoljuk a gépjármű használatot és inkább tömegközlekedéssel vagy gyalogosan, illetve biciklivel közlekedünk. Fontos az utak, járdák locsolása is, hiszen ezzel a felszálló szennyeződést meggátoljuk, mivel a közlekedés az egyik legfőbb szennyező faktor – ajánlotta Mirjana Bonić.
A környezetvédelmi minisztérium ügynöksége összegzi minden évben az ország teljes területéről összegyűjtött adatokat, melyek kiértékelése után képet kapnak a városok légminőségéről. A 2023-as év még feldolgozás alatt áll, ám az elmúlt évek jelentését áttekintve Szabadka a harmadik kategóriába esik, amely szerint itt túlzottan szennyezett a levegő.

Nyitókép: A januári mérőfilterek, minél világosabb, annál tisztább / Gál Hermina felvétele