A hét eleji bejelentések értelmében Donald Trump amerikai elnök ma fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a washingtoni Fehér Házban. Az amerikai elnök közben jelezte, hogy India leállítja az orosz kőolaj importját. Közölte: azért nem örült az indiai kőolajvásárlásoknak, mert az segíti Oroszországot a háború folytatásában. Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetséges országok védelmi minisztereinek találkozóját követően további támogatásról biztosította Ukrajnát.
„Ezen a héten találkozom Trump elnökkel Washingtonban” – jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij Kijevben. „Meg kell beszélnünk egy sor intézkedést, amelyet javasolni szeretnék az elnöknek” – tette hozzá, és közölte: „további találkozókra” is sor kerül amerikai tisztségviselőkkel, köztük „katonai vállalatok” képviselőivel és törvényhozókkal.
Aznap Donald Trump beszámolt a Zelenszkijjel folytatott hétvégi telefonbeszélgetéséről, amelyen az ukrán elnök a háborúhoz szükséges fegyverzetet kért. Elmondta, hogy Ukrajnának nagy szüksége van Patriot légvédelmi rakétákra, s beszélt arról, hogy Kijev Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket is szeretne, ami a háborúban egy újabb fokozatot jelentene. Trump közölte: előbb tárgyalna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mielőtt dönt a Tomahawkok ukrajnai szállításáról.
FELVILÁGOSÍTÁST KÉRT
Oroszország megkérte az Egyesült Államokat, hogy kommentálja az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információk kérdését – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter. Arra reagált, hogy a Financial Times brit napilap múlt héten azt írta, hogy Washington már több hónapja hírszerzési értesülések átadásával segíti az ukrán fegyveres erőket az orosz energetikai létesítmények támadásában.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Ukrajna Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel való esetleges ellátása hatalmas kárt okozna az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálási folyamatában. „Nem kértünk találkozót, hogy meggyőzzük az amerikai kormányt arról, hogy ez nagyon veszélyes lépés. Abból indulunk ki, hogy ott okos és tapasztalt emberek ülnek, akik értik az állapotokat, mivel ez teljesen más síkra terelné a helyzetet. A hozzáértők közül senki sem tagadja, hogy ezeket a rendszereket csak a gyártó ország katonái tudják irányítani” – mondta Lavrov.
„PUTYIN NEM NYERHET”
A NATO továbbra is elkötelezett amellett, hogy Ukrajnát „a lehető legerősebb helyzetben tartsa az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki Mark Rutte. A NATO főtitkára a tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozását követően elmondta: az Egyesült Államok a közelmúltban ismét úgy döntött, hogy ellátja Ukrajnát azokkal a katonai eszközökkel és felszerelésekkel, amelyek pótlására nincs alternatíva.
„Továbbra is biztosítanunk kell, hogy Ukrajna átvészelje a telet, és egyértelművé kell tennünk Putyin számára, hogy a háborút nem nyerheti meg” – fogalmazott Rutte.
BIZTOSÍTANI A SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKET
Brüsszelben tartott tanácskozást szerdán az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) is. Ezt követően Boris Pistorius német védelmi miniszter elmondta: Berlin az idén 9 milliárd euróval támogatja Ukrajnát, ebből 2 milliárd euró értékű új segélycsomagot készítenek elő, amely rakétavédelmi rendszereket, korszerű radartechnikát és lőszert tartalmaz.
John Healey brit védelmi miniszter hangsúlyozta: az UDCG célja változatlanul az, hogy biztosítsa az ukrán fegyveres erők számára a szükséges eszközöket, előkészítse a békét, és szükség esetén további támogatást nyújtson. Kijelentette: az elmúlt nyolc hónapban, mióta az Egyesült Királyság és Németország átvette a csoport vezetését, az UDCG több mint 50 milliárd angol font értékű katonai segélyt gyűjtött össze Ukrajna támogatására. Bejelentette továbbá, hogy London új szankciókat vezet be az orosz energiaszektor, olajvállalatok és a hadianyag-ellátási lánc szereplői ellen.
„FIZETNIE KELL AZ AGRESSZIÓÉRT”
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti Ukrajnára és Európára. „Ukrajna elkötelezett a béke mellett, de a háború befejezéséhez bátor, összehangolt és határozott fellépésre van szükség az orosz agresszióval szemben” – üzente.
Elmondta, hogy Ukrajna 2026-ra akár 20 millió drón előállítását tervezi, ha partnerei biztosítják a szükséges forrásokat. „Ukrajna védelmének támogatása Európa biztonságának támogatását jelenti” – hangsúlyozta. Elmondta: Oroszországnak „fizetnie kell az agresszióért”, ezért különösen fontos a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználása Ukrajna újjáépítésére és védelmére.
INDIA LEÁLLÍTJA AZ OROSZ KŐOLAJ IMPORTJÁT
India leállítja az orosz kőolaj importját – jelentette be Trump szerdán Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott beszélgetésére hivatkozva. Elmondta, hogy a vásárlások kivezetéséhez egy átmeneti időszakra van szükség, ami már megkezdődött és hamarosan lezárul. „Biztosított arról, hogy nem lesz olajbeszerzés Oroszországból” – fogalmazott Trump. Kifejtette: azért nem örült az indiai kőolajvásárlásoknak, mert az segíti Oroszországot a háború folytatásában. Megjegyezte, hogy a háború befejezése után India akár újra visszatérhet az orosz beszerzési forráshoz.
Hozzáfűzte: célja, hogy ugyanezt Kínánál is elérje. A felszólításra Peking tegnap azt válaszolta, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai együttműködése Oroszországgal jogszerű.
ÁLLÍTSA MEG A HÁBORÚT
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy Putyintól egyedül a háború leállítását várja. Megjegyezte: a háború „nem vet jó fényt” az orosz államfőre, mert azt az erőviszonyok alapján „egy hét alatt meg kellett volna nyernie”. „Nem vet jó fényt a nagy háborús gépezetére sem” – fogalmazott Trump, és kiemelte: készen áll a rendezésre a háború lezárása érdekében. Szerinte az orosz elnök is le akarja zárni a konfliktust.
Az amerikai elnök rámutatott, hogy a Putyin és Zelenszkij között feszülő „gyűlölet” akadálya a rendezésnek.
TOVÁBBI NYOMÁSGYAKORLÁS
A béke elérése érdekében tett diplomáciai erőfeszítések ellenére a helyzet a terepen továbbra is változatlan. Az orosz hadsereg tegnapra virradóra 37 rakétával és 320 drónnal támadott ukrajnai célpontokat. Hírek szerint többen megsebesültek, több megyében energetikai és más infrastrukturális létesítményekben tetemes károk keletkeztek.
A légvédelem 5 irányított légi rakétát és 283 drónt semmisített meg, ám 14 helyszínen 14 rakéta és 37 drón célba talált; két esetben a támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat.
Októberben hatodszor érte súlyos orosz támadás a Naftohaz Ukrajini nemzeti energetikai társaság gázkitermelési létesítményeit. Az éjszakai légicsapásban a vállalat négy dolgozója megsebesült, és több megyében is károk érték a cég infrastrukturális létesítményeit, emiatt sok kritikus fontosságú gázkitermelési és -továbbítási objektumot leállítottak Poltava megyében.
Az ukrán elnök az Oroszországgal szembeni további nyomásgyakorlásra szólította fel az Egyesült Államokat és az európai országokat, kiemelve a szankciók és a távolsági csapásmérő eszközök jelentőségét. A Közel-Keleten elért béke fontos impulzust ad, azt mutatja, hogy ez Európában is lehetséges. „Erről fogok beszélni Washingtonban” – közölte Zelenszkij.
Nyitókép: Füst száll fel a frontvonalbeli Kosztyantynivka romjai között (Fotó: AP via Beta)
