Bécs ad otthont az idei, sorrendben hetvenedik Eurovíziós Dalfesztiválnak, miután a tavalyi verseny Ausztria győzelmével ért véget. Az első elődöntőt – tizenöt résztvevő országgal – kedd este tartották meg. Itt kapott helyet Görögország, Finnország, Belgium, Svédország, Moldova, Izrael, Horvátország, Litvánia, Lengyelország, Szerbia, Montenegró, Portugália, Grúzia, Észtország és San Marino. A döntőbe tíz ország juthatott be, öt pedig kiesett.
Szerbiát idén a niši Lavina progresszív metált játszó zenekar képviseli. A megválasztásuk némi megrökönyödést váltott ki, mert nem épp egy olyan zeneműfajról van szó, amit a szélesebb körű hallgatóságnak könnyű befogadni. A szerbiai közvélemény nem vette biztosra a döntőbe jutásukat. Tavaly a vranjei – szintén dél-szerbiai – Princ egy romantikus dallal versenyzett és nem jutott túl az elődöntőn. Ugyanakkor sose tudni, hogy a hallgatóság mire lesz vevő, és az eurovíziós prognózisok szerint Szerbia idén esélyesnek mutatkozott a döntős szerepléshez. Szerencsés egybeesés lehet a szavazatok szempontjából, hogy a három ex-jugoszláv ország – Szerbia, Horvátország és Montenegró –, ugyanabban az elődöntőben léphetett fel. Szerbia mellett Horvátország is döntős, Montenegró viszont nem jutott tovább, ami előtt sokan értetlenül állnak. Az ex-jugoszláv térséget korábban többször érte kritika, miszerint az országok egymásra szavaznak, de ez most tárgytalanná vált. Tegyük hozzá, hogy a szavazási rendszerben is változás állt be. Idén visszahozták a szakmai zsűri véleményét, ami fele-fele arányban áll a nézői szavazattal. Sőt a szakmai zsűri létszámát ötről hétre bővítették, azzal a kitétellel, hogy legalább két tagnak 18 és 25 év közöttinek kell lennie, míg egy néző maximum tíz szavazatot küldhet. Talán ez is közrejátszott az eredmény kialakulásában. Ami a többi volt jugoszláv államot illeti, Bosznia és Hercegovina idén sem vesz részt a versenyen, pénzügyi gondokra hivatkozva, Szlovénia pedig Írország, Izland, Hollandia és Spanyolország mellett bojkottálja az Eurovíziót, amiért a szervezők nem zárták ki Izraelt. E körül továbbra is nagy vita folyik.
Amit minden évben észrevehetünk, hogy a kisebb országok nehezebben érvényesülnek. San Marino kitartóan vesz részt a versenyen, 2011-től folyamatosan, egy évet sem kihagyva, még a covidos 2020-at sem. Egy kis országról van szó, amely gyakran be sem jut a döntőbe, és még ott is a legjobb eredményük a 19. helyezés volt. A válogatójukat Európa-szerte meghirdetik, így San Marinót legtöbbször más országok előadói képviselik. San Marino idén is mindent bevetett a döntőbe jutás érdekében. Az országot immár negyedszer Senhit képviselte, de ezúttal segítségül egy világsztárt hívott, Boy George-ot, akivel közösen lépett fel. A döntőbe jutáshoz viszont ez sem volt elég, márpedig Boy George a nyolcvanas években, a Culture Club együttesével, a Do You Really Want to Hurt Me és a Karma Chameleon dalaikkal nagy sikerre tett szert. Ennek kapcsán megfigyelhetjük azt is, hogy a már befutott előadók, hírességek, általában nem jól szerepelnek az Eurovíziós Dalfesztiválon. Bonnie Tyler világhírű énekesnő a hetvenes-nyolcvanas években az It's a Heartache, a Total Eclipse of the Heart, és a Holding Out for a Hero zeneszámokkal tarolt a top listákon. Angliát 2013-ban képviselte az Eurovízión a Believe in Me című dallal, és csupán a 19. helyen végzett. A The Rasmus finn alternatív rockegyüttes 2003-ban az In the Shadows zeneszámmal hódította meg Európát és a világ más tájait is. Mégis, amikor 2022-ben a Jezebel dalukkal képviselték az országukat a megmérettetésen, 21-ikek lettek, holott Finnország erős Eurovíziós versenyzőnek számít. Sőt egyes prognózisok szerint idén is esélyesek a győzelemre.
Az idei döntőbe tehát Görögország, Finnország, Belgium, Svédország, Moldova, Izrael, Horvátország, Litvánia, Lengyelország és Szerbia jutott be. A második elődöntőt ma este tartják meg.
Nyitókép: Lavina/Fotó: RTV képernyőfelvétel
