A szülőföldhöz való hűség írójára emlékeztek Zomborban

Herceg János akadémikus író, műfordító születésének 117. évfordulójára emlékeztek kedden a zombori Szent Rókus temetőben. A Dunatáj Egyesülés szervezésében megtartott kegyeleti megemlékezésen irodalmi és közéleti szereplők idézték fel a vajdasági magyar irodalom egyik meghatározó alakjának szellemi örökségét.
A megemlékezésen elhangzott, hogy Herceg János gondolkodásának egyik fontos vonása volt, hogy a „peremvidéki” létet nem kisebbrendűségként, hanem különleges tapasztalatként látta. A bácskai ember világát európai távlatban tudta megfogalmazni – ettől lett egyszerre nagyon helyi és egyben egyetemes író. 
– Herceg János a szó legnemesebb értelmében vett, nagybetűs író volt. Életében nem övezte különösebb kultusz, de talán egy élő alkotónak erre nincs is szüksége. Halála után azonban megalakult a Herceg János-emlékbizottság, rendszeressé váltak a megemlékezések, és létrejött a Herceg János Irodalmi Díj is. Herceg Jánosról nem beszélni annyit jelentene, mint hallgatni a nyugat-bácskai és a vajdasági magyar irodalom egyik meghatározó alakjáról. Vannak ma is olyan alkotók, akik ezt a szellemiséget viszik tovább – ilyen például az idei díjazott, Bicskei Zoltán is, aki több műfajban is maradandót alkot – fogalmazott dr. Silling István nyelvész, néprajzkutató, író, a Herceg János Irodalmi Díj bírálóbizottságának tagja.

Az akadémikus író sírjánál Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke osztotta meg emlékező gondolatait, hangsúlyozva a Herceg János-i hagyaték továbbéltetésének fontosságát, amelyet közösségi olvasókörök és irodalmi találkozások is segítenek megőrizni a következő nemzedékek számára. 
– Mit üzen nekünk ma Herceg János, 117. születésnapja távlatából? Mindenekelőtt azt, hogy meg kell értenünk, miért vagyunk itt ezen a szülőföldön, és egyénként, valamint közösségként is tudnunk kell értelmezni önmagunkat. Elszántságban, szikárságban, elhivatottságban, rendíthetetlenségben, hitben és hűségben mutatott példát számunkra. Talán ez az egyik legnehezebb, ugyanakkor legszebb örökség, amelyet szellemi vezérként ránk hagyott: miként lehet olyan közösséget építeni, amely a következő évszázadok számára is magyar jövőt tud biztosítani ezen a tájon – fogalmazott Sutus Áron. 
Az emlékezés alkalmával Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Tanács számára kiemelt jelentőségű Herceg János emlékezetének ápolása és megőrzése Nyugat-Bácskában, Zomborban. 
– Herceg János a vajdasági magyar irodalom egyik kiemelkedő irodalomtörténeti személyisége, akinek munkássága az egész Vajdaság kulturális életére maradandó hatást gyakorolt. Novellistaként, regényíróként, esszéistaként, valamint az Újvidéki Rádió meghatározó újságírójaként és az Ereszalji jegyzetek szerzőjeként generációk kollektív emlékezetének részévé vált. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Tanács számára kiemelten fontos emlékének ápolása: minden évben tisztelettel emlékezünk rá és megkoszorúzzuk síremlékét – hangsúlyozta Hugyik Richárd. 
Herceg János síremlékénél elhelyezte a kegyelet virágait a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Forum Könyvkiadó Intézet, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Polgári Kaszinó, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, valamint a Dunatáj Egyesülés képviselete.