Nem sokkal a magyarországi országgyűlési választások után a Szabad Magyar Szó hírportál, majd más hazai és magyarországi médiumok is beszámoltak arról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) közvetlenül a választások előtt, február és március folyamán valamivel több mint 12 millió eurót hagyott jóvá mintegy 40 vajdasági magyar intézmény és szervezet számára. Bár a BGA támogatási határozatai – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – bárki számára nyilvánosak az intézmény honlapján, a kifizetések volumene és időzítése élénk érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Lapunk cikksorozatot indított, melynek keretében lehetővé tesszük a támogatott intézmények vezetői számára a beszámolást arról, hogy, milyen konkrét programokat és projektumokat valósítanak meg ebből a forrásból, változott-e a BGA korábbi gyakorlata, és milyen elszámolási, illetve ellenőrzési szabályoknak kell megfelelniük a lebonyolítás során.
A Hét Nap neve is szerepelt azon támogatott intézmények között, amelyek részesültek bizonyos támogatásban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részéről. A működéséről és a szóban forgó támogatásról László Editet, a hetilap igazgatóját kérdeztük.
Kapott pénzt a Hét Nap a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től?
– A Szabad Magyar Szó portálon, a vajdasági magyar médiumok támogatásáról szóló cikkben a Hét Nap Lapkiadó Kft.-re vonatkozóan valótlan tények jelentek meg. A cikk azt a látszatot kelti, illetve több magyarországi hírportál átvételében már egyértelmű tényként jelent meg, hogy a Hét Nap Lapkiadó Kft. még a magyarországi választások előtt támogatásban részesült, és mintegy 110 ezer euró összegű forrást kapott a Bethlen Gábor Alapból. Ezzel szemben a valóság az, hogy bár a Hét Nap pályázott, de a megítélt támogatási összeg a mai napig nem került kifizetésre.
Mi a módja a támogatás odaítélésének a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél?
– Az év elején költségkategóriák szerint kellett kidolgoznunk a tervezett célprogramokat. Fontos kiemelni, hogy az alapműködést a tartományi titkárság támogatása biztosítja, ebből finanszírozzuk a szerkesztőségi munkát és a lap megjelenését. A Bethlen Gábor Alap forrásai inkább kiegészítő jellegűek lettek volna, például a plusztartalmak, projektek, könyvek, mellékletek, ajándékok az olvasóknak, amelyek célja az eladott példányszámok növelése. Az utóbbi két évben például a Bácsország kiadása is ebből volt fedezve. Az idén egyebek mellett 3 könyvet szerettünk volna megjelentetni és autóvásárlást is terveztünk, hiszen két, csaknem 20 éves szolgálati autóval fedjük le Vajdaságot, de mint mondtam, nem kaptunk támogatást, a pénz nem érkezett meg.
Pozitív elbírálásban részesült a pályázat, és így sem érkezett pénz a számlájukra vagy volt valamilyen fennakadás? Kaptak visszajelzést?
– Pénzt nem kaptunk, és visszajelzés sem érkezett. A dokumentációban egyébként kértek javítást, mi ennek eleget tettünk és visszaküldtük, de azóta még információt sem kaptunk.
Korábban is kaptak támogatást? Az idei eljárás eltért a korábbi gyakorlattól?
– Kilenc éven keresztül folyamatosan pályáztunk a támogatásra. Korábban mindig érkezett egy értesítés arról, hogy mekkora keretben gondolkodhatunk. Az összegek az évek során nőttek. Kezdetben az első évben 200 ezer forint támogatásra, az utóbbi két évben pedig már nagyobb összegre, 40 milliós támogatásra pályáztunk.
Milyen ellenőrzési fázisok garantálják, hogy ne történjen visszaélés?
– A rendszer átlátható, mivel minden fillérről el kell számolni. A múlt év lezárásáról kaptunk most visszajelzést. Korábban 2015-ben helyszíni ellenőrzés is volt, átnézték a dokumentációkat. Minden beszerzett eszközt nyilvántartásba kell venni, feljegyezni a leltárba, címkézni az eszközöket, a személyi kifizetéseknél pedig a teljes költséget dokumentálni kell. Fontos, hogy az adóterheket mindig saját forrásból fedeztük, azokra a támogatás nem terjedt ki.
Milyen tevékenységet folytat az intézmény? Hány embert érintenek a programok?
– Kis szerkesztőség vagyunk, jelenleg 21 fővel dolgozunk. Ez egyszerre előny és hátrány, hiszen néha túlterheltek vagyunk, viszont a működés átlátható. Nincsenek nagy értékű eszközeink, ingatlanjaink, szinte az alapfelszerelésen kívül csak szerverek, számítógépek és szolgálati autók tartoznak ide. A szerkesztőség megfiatalodott, a külmunkatársi kör is átalakulóban van. A főszerkesztői váltással egy új fejezet kezdődött a lap életében, amely a korszerűsítésről szólt. Az arculatváltás mellett nagy hangsúlyt fektetünk az online és közösségi médiás jelenlétünkre is, így egy frissebb, a digitális térben is otthonosan mozgó koncepcióval folytatjuk a munkánkat, de továbbra is az alaptevékenység a nyomtatott lap. Magazin jellegű, családi lapként működünk, nem a gyors hírverseny a fő profilunk. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi, korlátozott piacon akkora a hírverseny, hogy az információk koordinálása már-már művészi, mesterfokú szintű feladatot igényel. Nem célunk mindenáron részt venni a hírversenyben, mi inkább témákat dolgozunk fel, a vajdasági magyar emberek életét és sikereit mutatjuk be. Tudatosan építünk a különböző platformok eltérő ritmusára, míg a nyomtatott kiadványaink mélyebb háttértartalmakat kínálnak, addig az internetes felületünkön hozzuk a könnyen emészthető tartalmakat és a rövid híreket. A modern kor elvárásaihoz rövid videókkal alkalmazkodtunk, amelyekben hiteles, a saját területükön sikeres embereket szólaltatunk meg, legyen szó állatvédőről, kertészről vagy sportolóról.
Az idei sikertelen próbálkozás után jövőre újra pályáznak?
– Igen, megpróbáljuk. Ha nem sikerül, akkor is megoldjuk, áttervezzük, átszervezzük a kiadványokat, más forrásokat keresünk. Korábban is pályáztunk például a kisebbségi minisztériumnál, mindig arra törekszünk, hogy több lábon álljunk. Az autóbeszerzés sem luxuscélt szolgált volna, hanem a kollégák biztonsága miatt lett volna fontos, de ezt is igyekszünk más módon megoldani.
Nyitókép: László Edit igazgató hangsúlyozta, hogy a kieső források ellenére is arra törekednek, hogy elkészülhessenek a kiadványok (Fotó: Molnár Edvárd)
