Mélyreható vagy felszínes változások?

Az új választási törvénycsomag két eleme kapcsán is vita alakult ki a köztársasági parlament tegnapi ülésén: egyesek azt az újítást vitatták, melynek értelmében egy polgár több lista indulását is támogathatja kézjegyével, de téma volt a kisebbségi listák kapcsán az is, hogy polgárok csoportjai is állíthatnak ilyen, pozitív diszkriminációval illetett, parlamenti küszöb kötelezettségét nélkülöző választási listát.

A választási törvények módosításával foglalkozó ülés még kedden vette kezdetét, s tegnap is folytatódott. A napirendi pontok között a köztársasági elnök megválasztásáról, a képviselők megválasztásáról, a helyhatósági választásokról szóló jogszabályok módosítása, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása és kiegészítése szerepel.

A tegnapi parlamenti vita során Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője Stefan Janjić (Szerbia Centrum) kijelentésére reagált, amely a polgárok csoportjai által állított kisebbségi listák lehetőségét érintette. Kovács Elvira hangsúlyozta: a VMSZ álláspontja szerint a nemzeti kisebbségek képviseleti rendszere Szerbiában alapvetően jó, ugyanakkor komoly elemzést igényel, hogy miért regisztráltatja magát oly sok politikai szervezet kisebbségi pártként, és fennáll-e a visszaélés gyanúja. Emlékeztetett arra, hogy a múltban már számos példa volt hasonló visszaélésekre.
– A VMSZ jelentősnek tartja az ODIHR ajánlásait, de a jövőben is minden alkalommal felemeljük a szavunkat, ha azt tapasztaljuk, hogy egyes pártok, a szabályokat megkerülve próbálnak mandátumhoz jutni – szögezte le a képviselő.

Miroslav Petrašinović, a Szerb Haladó Párt képviselője és a törvényjavaslat előterjesztője a kisebbségi listákat érintő bírálatokra válaszolva rámutatott: amennyiben egy polgári csoport kisebbségi státuszt kíván szerezni, a lista elnevezésében kötelezően szerepelnie kell, hogy mely nemzeti kisebbség érdekeit képviseli.
– Ez az ODIHR egyik olyan ajánlása volt, amelyhez a szervezet ragaszkodott. Kezdetben a visszaélésektől tartva nem támogattuk a javaslatot, ám végül elfogadtuk azzal a kitétellel, hogy a törvény erejénél fogva rögzítettük: a polgárok csoportja által indított lista nevében meg kell jelölni a képviselt kisebbségi érdeket – részletezte Petrašinović.

A MAGYAR FORGATÓKÖNYV

Vita alakult ki Robert Kozma, a Zöld-Baloldali Front képviselője és Bájity Borisz, a VMSZ képviselője között a VMSZ politikájának vonatkozásában a magyarországi változások tükrében. A VMSZ mindig önállóan vett részt a választásokon köztársasági és tartományi szinten is – mutatott rá Bájity, a helyhatósági választások többségén is, kivéve ott, ahol a közösség számarányát tekintve kontraproduktívnak bizonyult volna az efféle szereplés. Kozma bírálta a VMSZ-t a kúlai választási lista miatt, melyen a Szerb Radikális Párt képviselői is szerepeltek, s beszámolt arról, hogy megállapodást kötöttek az együttműködésről a Vajdasági Magyar Plénummal. Bájity reakciójában közölte, a VMSZ listájára szavazott mindig a voksoló magyarok többsége, legitim képviselettel rendelkezik a párt. Orbán Viktort a modern európai demokrácia legeredményesebb vezetőjének nevezte, aki akkor is „nagy ember” maradt, amikor bukott a választáson a pártja. A magyarországi választók akaratát a VMSZ tiszteletben tartja, s a legjobb együttműködésre törekszik az anyaország új kormányával, fejtette ki. Kozma közölte, hamarosan elérkezik a jelenlegi rendszer vége Szerbiában is, ahogyan az Magyarországon is bekövetkezett.

KOZMETIKÁZÓ KARTELL

A parlamenti vita során Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője éles hangvételű felszólalásában kijelentette: a javasolt módosítások valójában nem a választási folyamatot javítják, hanem a „Vučić-fivérek kartelljének” hatalomban maradását szolgálják. Véleménye szerint a kormányzó erő az intézményekkel való visszaélés, a propaganda és a választási csalások nélkül már nem lenne képes győzni.
– A hatalom az ODIHR ajánlásait csupán paravánként használja, hogy legalizálja eddigi törvénytelenségeit. Mint már megszokhattuk, a forma kvázi-európai, a tartalom azonban maffiamódszereket tükröz. Formálisan reformokat színlelnek, de valójában csak kifinomultabb eszközöket hoznak létre a választási manipulációkhoz – fogalmazott Tepić.
Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője emlékeztetett, hogy a 2023. decemberi választások után az ODIHR 25 ajánlást fogalmazott meg a hiányosságok orvoslására, ám állítása szerint a kormány ebből mindössze ötöt teljesít. Aleksić ezeket „kozmetikai változtatásoknak” nevezte, és hangsúlyozta: az ellenzék és az egyetemisták bármilyen feltételek mellett kiállnak a megmérettetésre, és meg is fogják nyerni a választásokat.

SZÁZÉVESEK A NÉVJEGYZÉKBEN

Snežana Paunović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a választási törvények módosításáról szóló parlamenti vita során cáfolta az ellenzék azon állításait, melyek szerint több százezer elhunyt személy szerepel a választói névjegyzékben. A tárcavezető konkrét adatokkal támasztotta alá érvelését: közlése szerint Szerbiában jelenleg összesen 1343 száz évnél idősebb választópolgárt tartanak nyilván.
– A legidősebb szavazó Zimonyban él, 113 éves. Ezek a számok is jól mutatják, hogy a névjegyzék körüli, „fantomválasztókat” emlegető vádak nélkülözik a realitást – szögezte le a miniszter.

Mint ismeretes, az ülés napirendjén szereplő törvényjavaslatokat Miroslav Petrašinović, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője nyújtotta be, aki hangsúlyozta, hogy a módosítások elsődleges célja a választási folyamat javítása volt. Kiemelte, hogy a javasolt törvénycsomag az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) megfigyelő missziójával folytatott szakmai együttműködés eredményeként született meg. A már említett változások mellett a módosítások értelmében kötelező képzésekkel kívánják növelni a választási bizottságok tagjainak felkészültségét, az elvégzett képzésről kapott igazolások pedig három évig maradnak érvényesek az újítások szerint.