Szabadka az egész országnak példát mutathat a szociális védelem terén hozott intézkedések, elért eredmények és az erre a szektorra fordított pénzeszközök mértékét tekintve, hangzott el tegnap a városháza dísztermében, ahol a szociális védelem éves eredményeinek értékelését végezték el az illetékesek. Az idei évben ezen a területen mindenképp kiemelkedő jelentősége volt a városon áthaladó menekülthullám okozta kihívásnak.
Maglai Jenő polgármester értékelése szerint nehéz évet hagyunk magunk mögött, a városnak számos kihívással kellett szembesülnie, de sikerrel leküzdötte őket. Kiemelte a jó együttműködést az illetékes intézményekkel, a tartományi és köztársasági szervekkel, hozzátéve, Szabadka azon kevés önkormányzat közé tartozik, amelyek a szociális védelem területét tekintve sikeresnek mondhatják a 2015-ös évet.
Milimir Vujadinović, a Városi Tanács szociális védelemmel megbízott tagja elmondta, ebben a városban a szociális gondoskodásnak évszázados hagyománya van, a szolgáltatások minősége több nemzedék munkájának köszönhető, a jelenlegi városvezetőség arra törekszik, hogy ezt a megfelelő szinten tartsa és lehetőség szerint fejlessze. Az idei büdzsének mintegy 5 százalékát fordították szociális tartalmakra, ami kiemelkedő országos szinten is, Szabadkán a szociális védelem több tízezer emberre terjed ki.
A város számos intézmény finanszírozását biztosítja, ezek közül Vujadinović kiemelte a Gerontológiai Központot, a Kolevka Gyermekotthont, a Szociális Munkaközpontot, a Žarko Zrenjanin iskolát, az Expecto Mentálhigiénés Központot, valamint a Vöröskeresztet, elsősorban a népkonyha-szolgáltatás vonatkozásában.
A Gerontológiai Központnak a város kilencmillió dinárt biztosított a házi ápolásra, amely 770 felhasználóra terjed ki, amibe beletartozik a Caritas hasonló programja is, 50 felhasználóval. A tanácsos szerint Szabadka egyre inkább elidősödik, ami szerinte abból a specifikus helyzetből adódik, hogy a város lakóinak jelentős része Szerbia mellett egy uniós ország – Horvátország vagy Magyarország – állampolgára is, ezért a fiatalok a kivándorlás mellett döntenek, itthon pedig többségében az idősek maradnak, ez pedig a szociális védelemben nagyobb kiadásokat idéz elő.
A kapitális jellegű beruházások közül Vujadinović megemlítette a Kolevkában a kapacitások bővítését. Itt a minisztérium által biztosított 60 millió dinárból az ápolási otthon kapott egy új 700 négyzetméteres szárnyat, ahol 66 felhasználót tudnak fogadni. Az épületet a legkorszerűbb felszereléssel látták el.
A Kolevka gyermekotthon a régió egyik legfontosabb ilyen jellegű intézménye, itt a gyermekek nappali ellátását 5,5 millió dinárral támogatta a város, emellett mintegy 50 százalékkal a kapacitásokat is bővítették.
A menekültválság okozta gondokat időben felismerte az intézmény, így már 2014-ben megnyílt a szülő nélkül maradt menekült gyermekek befogadó központja, ahol eddig összesen 100 gyermekről gondoskodtak. Vujadinović megemlítette egy afgán kisgyermek esetét, akit a kelebiai erdőben találtak egyedül. Azt sem tudta, hol van, azt se, hogy kicsoda, a tanácsos szerint már ez az egy gyermek megsegítése igazolta a központ létezését.
A munkaügyi és szociális védelmi tárca segítségének köszönhetően a Kolevka számos felszerelést kapott, elvégezték az épület hőszigetelését, felszerelték a konyhát, gyermekágyakat vásároltak, és folyamatban van egy lift megépítése is. Erre azért van szükség, mert sok gyerek van elhelyezve az emeleten, akik nem tudnak mozogni, ezért az udvarra se tudnak kimenni. Vujadinović reményei szerint a minisztérium a lift megépítésének költségeit az év végéig átutalja a városnak. A Kolevkában még egy fontos beruházás valósult meg az idén, az épületet bővítették egy 120 ezer eurós svájci segítségnek köszönhetően. Itt még maradt az új épületrész felszerelése, ami a tanácsos reményei szerint a jövő év végéig be is fejeződhet.
A Szociális Munkaközpontot a város 39 millió dinárral támogatta, ez elsősorban a működési költségeket fedezte, de egy rámpa is épült a mozgáskorlátozottak részére, illetve ebből az összegből fizették a rászorulók számára a tüzelőanyag megvásárlását és ebből fizették ki az egyszeri segélyeket.
Az országra és egész Európára zúduló menekültválság Szabadkát különösen érintette, és mivel egy rendkívüli helyzetről volt szó, ezért nem is volt bejáródott kezelési mechanizmus, számos problémát menet közben kellett megoldani, ami a tanácsos szerint sikerült.
November végén adták át rendeltetésének a Tuki ugarokban, a régi téglagyár közelében azt az ideiglenes befogadóállomást, amelynek kiépítését a német ASB szervezet támogatta 150 ezer euróval. A menekülthullám időközben elvonult ebből a térségből. Az objektumot a város a menekültügyi biztosságnak adta át használatra, de a jövőben a város kívánja azt tartalommal megtölteni. Az elképzelések szerint ifjúsági edukációs központot hoznak itt létre, illetve valamilyen szociális szolgáltatást nyújtanak majd. A központ egyébként 75-150 menekült egyidejű ellátására alkalmas.
A Vöröskeresztet a város 25 millió dinárral támogatja, ez a Népkonyha szolgáltatására vonatkozik, amelynek jelenleg 1100 felhasználója van. Az előző évhez képest a város idén 5 millió dinárral növelte a támogatást. A jövő évben tovább növelni nem lesz lehetőség, de mindenképp szeretnék ezen a szinten megtartani ezt a szolgáltatást – mondta Vujadinović.
Több fontos intézmény bejáratánál is kiépült a mozgáskorlátozottak bejutását elősegítő rámpa, pl. a Szociális Munkaközpont, az Egészségvédelmi Intézet, a vasútállomás, a Telekom kaptak ilyet, a tanácsos reményei szerint a jövőben további közintézmények is felismerik ennek fontosságát.
Vujadinović megemlítette még az elsőszülött gyermek után fizetendő juttatást, amelyet ötezerről tízezer dinárra növeltek, és a várandós kismamák támogatását is. Mindent egybevetve, összegezve, elmondta, a város, a közösség a szociális védelem területén jól teljesített.
