A Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében, az Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Kör szervezésében, Tépett takaró lett már a sötétből – A fényszennyeződés veszélyei címmel dr. Illés Zoltán környezetpolitikus, egyetemi tanár tartott előadást.
– Az ENSZ, mint világszervezet, az UNESCO, mint az ENSZ kulturális és környezetvédelemmel is foglalkozó szervezete, valamint a fizikusok nemzetközi szövetsége kezdeményezte, hogy ez az év a háttérsugárzások felfedezésének 50. évfordulója és Einstein általános relativitás elméletének kidolgozása – amely 100 éve történt – kapcsán legyen a fény éve. A háttérsugárzásnak és a relativitás elméletének is van köze a fényhez, de a fény nemcsak a tudósok, hanem minden ember számára fontos, hiszen a fény révén érzékeljük a világot magunk körül, meghatározza az életünket. Ha felesleges fényben alszunk, alvászavarok alakulhatnak ki, de az ember idegrendszerére hat a fény hiánya is, például a hosszú téli hónapokban. Ilyenformán a fénynek nagy jelentősége van az egészség tekintetében. A fényszennyezés egyfajta problémaként jelenik meg. Erre először csillagászok hívták fel a figyelmet, mivel általa megnehezült ez a tudományos kutatómunka. A csillagászat ellehetetlenült, miután az utcai fények, a járművek fényei, a reklámok, a szórakozóhelyek fényei beborították a horizontot és nem lehetett tőlük látni, még csillagászati eszközökkel sem a kozmosz különböző részeit. Arizonában 1986-ban vetették fel azt, hogy legyen szabályozva a fénykibocsátás és harcoljanak a fényszennyeződés ellen. Csehországban 2002-2003-ban fogadtak el fényszennyezéssel kapcsolatos törvényt. Sajnos Magyarországon a mai napig semmilyen szabályozás sincs a fényszennyezés ellen. Egyedül egy magyar település, Dág község, 1998-ban határozta meg, hogy például az utcai világítótesteknek hogyan kell kinézniük – ne felfelé sugározzák a fényt, hanem lefelé –, hogyan világítsanak meg épületeket, hova lehet reklámokat elhelyezni stb. Ez az egyedüli szabályozás, ami létezik Magyarországon – mondta Illés Zoltán.
A környezetpolitikus szerint jelenleg a fényszennyezés nagy kárt okoz, ugyanis felesleges fényről van szó, energiapazarlásról, ezáltal környezetszennyezésről, hiszen a világosságot, az elektromos áramot környezetszennyező módon állítjuk elő, legyen szó atomerőművekről vagy szenes tüzelésű erőművekről. Hozzátette, sok technikailag megvalósítható módja van annak, hogy a pazarlás csökkenjen.
– Racionálisabban kellene használnunk a fényt, például a világítótestek ne az égbe világítsanak, a diszkók ne reklámozzanak lézerfénnyel stb. Ezáltal kisebb lenne a levegő szennyezettsége, mármint csökkenhetne az elektromos áram előállítása által keletkező levegőszennyező anyagok mennyisége. A fény az állatvilágra is kihatással van, az éjjel vadászó fajoknál megzavarja az élelmiszerszerzési lehetőséget, a madár és rovarfajoknál a tájokozódást stb. Nemcsak éjszaka, nappal is okozhatnak zavarokat, olyan felületeket alakíthatnak ki, amelyek a fényt polarizálva félrevezethetik az állatok különböző fajait. Az emberek és a természet megőrzése érdekében is fontos minden államban olyan törvényi szabályozás kialakítani, amely révén csökkenteni lehet az energiapazarlást, a környezetszennyezést és a fény felesleges felhasználását – hallottuk dr. Illés Zoltántól, aki a jövő évben minden bizonnyal az Amerikai Egyesült Államokban végez majd kutatómunkát.
– A budapesti Közép-európai Egyetemen csaknem húsz éve tevékenykedem tudományos kutatóként és egyetemi tanárként. Az ott dolgozóknak jár egy kutatóév, és erre nagy valószínűséggel az Amerikai Egyesült Államokban kerülne sor. Biztatásra megpályáztam egy Fulbrigth-ösztöndíjat, amit ha elnyerek, egy évet tölthetek az Amerikai Egyesült Államokban. A feladatom egyrészt a kutatás lesz, a megújuló energiák elterjesztése és a nukleáris energia szabályozása Magyarországon lenne a téma, ugyanakkor tanítanék is környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos tárgyakat. Ez 2016 szeptemberétől, a tanévtől esedékes – mondta dr. Illés Zoltán.
