Diszkrimináció jogcímén 11 szabadkai háborús veterán adta át tegnap keresetét a szabadkai Felső Bíróságon. Olyan személyekről van szó, akik 1999-ben a koszovói háború idején voltak mozgósítva, és azóta sem kapták meg napidíjaikat.
A volt Jugoszlávia területén történt háborús összetűzések részvevőit tömörítő egyesület szabadkai irodájában tegnap megtartott sajtótájékoztatón Srđan Aleksić, a háborús veteránok jogi képviselője elmondta, 11 keresetet adnak át a nap folyamán a szabadkai Felső Bíróságon a 16 évvel ezelőtti összetűzésekben részt vevők kifizetetlen napidíjainak megvalósítása céljából, mégpedig diszkrimináció jogcímén. A jogalapot az biztosítja, hogy a toplicei körzet öt községének harcosai 2008. január 27-én egy megállapodást írtak alá a köztársasági kormánnyal, és szociális segély jogcímén megkapták elmaradt napidíjaikat. Ez azt jelenti, hogy az összes többi szerbiai község és város harcosai lakhelyük alapján diszkriminációnak vannak kitéve, noha ez a precedens alapján mindannyiuknak joguk van a napidíjak kifizetésére. A toplicei körzet harcosai mintegy kétmillió dinárt kaptak akkor kézhez.
A harcosok jogi képviselői 2008 folyamán a kifizetetlen háborús napidíjak miatt kihasználták a hazai jogorvoslati lehetőségeket, végigfolytatták a pereket az alapfokú, felsőfokú bíróságokon és a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság előtt is, majd Strasbourgban a első fokon pert nyertek. Erre az ítéletre a szerb állam fellebbezett, és keresetüket jóváhagyták, azzal az indoklással, hogy nincsenek kimerítve a szerbiai jogorvoslati lehetőségek. Ezen lehetőségek egyike a diszkrimináció miatt indítandó eljárás, amelyhez a toplicei körzet harcosainak ügye biztosít jogalapot. Aleksić elmondta, arra is volt példa, hogy egy testvérpár két tagja, akik közül egyik Nišben él, a másik meg Prokupljéban, és ugyanott szolgáltak, ugyanazt a harci feladatot végezték, egyikük megkapta napidíját, másikuk pedig nem.
A jogi képviselő kiemelte, hogy az egyenjogúsági biztos is rámutatott, hogy ebben az esetben a szerbiai háborús veteránok diszkriminálva vannak a toplicei körzet harcosaihoz képest, ezért Szabadka mellett más városokban is elindítják ezt az eljárást, és pozitív végkimenetelre számítanak. Ebben az esetben Szerbia kormányához fordulnak, követelve napidíjaik kifizetését, ám ha a kormány erre nem mutat hajlandóságot, ismét Strasbourg következik. A veteránokat tömörítő szabadkai egyesületnek több mint ezer tagja van, de a város területén 3000–5000 személyt illet meg az elmaradt háborús napidíj. A veteránok egyesületének vezetői szerint mintegy 1,2 millió dinárról van szó.
Željko Vukelić, a vajdasági egyesület elnöke elmondta, a tartomány területén több mint ötven helyi bizottságuk kezdte meg az eljárást jogaik megvalósítása érdekében. Az egyesület célja egy olyan törvény elfogadása, amely igazságos elbánást biztosít a háborús veteránoknak, és nem csak a napidíjakról van szó. Az elnök felhívta a veteránok figyelmét, hogy napidíjaikat akkor kaphatják meg, ha a bírósági eljárás lefolytatására megbízzák a jogi képviselőt. Bejelentette azt is, hogy mivel a pártok saját érdekeik megvalósításával vannak elfoglalva, és a veteránokkal senki se foglalkozik, az egyesület részt kíván venni a tartományi és az önkormányzati választásokon.
