2026. január 25., vasárnap

Üzletkötés klaszterbe tömörülve

A szabadkai vásár magyar szakmai napján a klaszterek és az együttműködés kapta a főszerepet

A VIII. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár kísérő rendezvényeként a tegnapi napon a klaszterekről és a határon átívelő együttműködési lehetőségekről tartottak magyar szakmai napot a városháza dísztermében. A szakmai napot a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara szervezték.

Csóré Róbert, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat újvidéki irodájának vezetője elmondta, az Újvidéki Vásár keretében már tartottak szakmai napot, mely nagyon sikeres volt, s a szabadkai szakmai naptól is hasonló eredményeket várnak.

– Célunk a magyarországi és szerbiai cégek közötti kapcsolatok elősegítése és erősítése, valamint hogy minél eredményesebb üzletkötéseket, illetve kapcsolatfelvételeket tegyünk lehetővé. Megpróbáljuk elhárítani azokat a nyelvi, eltérő üzletkötési szokásból eredő akadályokat, amelyek felmerülnek, vagy az egymás piacát nem igazán ismerő cégeknél a kezdeti problémák elhárításában segítünk, alapinformációkkal szolgálunk a feltételekről, vám-, könyvelési és egyéb szabályokról. Egy vásár keretében nagyon sok külföldi és helyi cég jelenik meg, ezért szerettük volna kihasználni az alkalmat Újvidéken és most Szabadkán, hogy a lehetséges partnereket összehozzuk. Előadások formájában bemutatkoznak azok az intézmények, szerveződések, melyek segíteni tudnak abban, hogy az üzletkötések még eredményesebbek legyenek, lehetőség van a közvetlen beszélgetésekre, és a potenciális partnerekkel való kapcsolatfelvételre, mely cégek a legkülönfélébb szektorokban tevékenykednek kezdve a mezőgazdaságtól az élelmiszeriparon, vegyiparon és kereskedelmen keresztül egészen a fémfeldolgozásig – mondta.

Gyenizse László, a hálózat szabadkai irodavezetője még hozzátette, a Kárpát Régió Üzleti Hálózata nem csak a magyarországi cégekkel való partnerség kialakításában tud segíteni, hiszen hat országban építették ki a hálózatot, mely Szerbián kívül Szlovéniát, Horvátországot, Romániát, Szlovákiát és Ukrajnát foglalja magába.

– A vásáron szép számmal képviseltetik magukat a megyei kamarák, cégek, minisztériumok, s nagy hagyománya van már a magyarországi részvételnek a szabadkai vásáron, ahol igyekeznek tovább erősíteni az együttműködést. Ennek a szakmai napnak is elsősorban az együttműködés az üzenete, ezen belül pedig a klaszterek témája kapja a főszerepet. Szerbiában is megkezdődött a klaszteresedés folyamata, s mivel a magyar félnek ebben már nagyobb tapasztalata van, ez jó alkalom arra, hogy ezt a társulási formát népszerűsítsék, kicseréljék tapasztalataikat és a benne rejlő lehetőségeket bemutassák.

Zoran Pekez, a temerini Vajdasági Fémipari Klaszter projektmenedzsere és a szakmai nap egyik előadója elmondta, 2011 óta működnek, s nem csak hazai cégek társulása ez, hiszen tagjaik hét százaléka uniós tagországból való. Jelenleg százhúsz cég tagja a klaszternek, melyek több mint hat és fél ezer embert foglalkoztatnak.

– A tavalyi évben összesen 300 millió eurós forgalmat valósítottunk meg, a kivitel pedig több mint 82 millió euró volt. Ez a fajta egyesülés nagyon sokat hozott, főleg azoknak a kis fémipari cégeknek, melyek a külföldi piacon ismeretlenek voltak. Az együttes fellépés a külföldi vásárokon jó lehetőség volt, hogy bemutatkozzanak, és tavaly több mint 800 külföldi megkeresés érkezett hozzánk, s ebből eddig hét üzletkötés már meg is valósult. Emellett segítettünk az ISO standard és az információs rendszerek bevezetésében, és képzéseket is szervezünk – számolt be a klaszterükről Pekez, hozzátéve, a szakmai napot egy jó lehetőségnek tekintik, hogy újabb kapcsolatokat alakítsanak ki.

Füzesi István, a szegedi Térségi Klaszterek Szövetségének vezetője elmondta, fél éve azzal a céllal alakult meg a szövetség, hogy összefogják a kisebb klasztereket, melyek egyedül nehezebben boldogulnak, mint egy nagyobb erő részeként.

– Fontos, hogy Dél-Magyarország kialakult térségi jellegét kihasználva, s Vajdaságot is bekapcsolva építsük a nemzetközi kapcsolatokat. Rajtunk múlik, hogy milyen gazdasági lehetőségeket tudunk kihasználni, de már van olyan magyar cég, amely szerb területen kezdett dolgozni, mégpedig az Utiber Kft., mely látva az árvíz okozta károkat, azt is felajánlotta, hogy segítséget nyújt a kárfelmérésben, tervezésben és újjáépítésben. Az pedig, hogy nemcsak a gazdaságra figyelünk, hanem más területeken is támogatjuk egymást, egy nagyon fontos lépése a klaszterek közötti együttműködésnek – mondta Füzesi.

A szakmai napon Maglai Jenő polgármester is köszöntette az egybegyűlteket, kiemelve, az üzleti találkozók fontos elemét képezik az üzleti kapcsolathálózat kiépítésének, amelynek előbbre kell hogy vigye és gazdaságilag erősítenie kell Szabadkát és a régiót.

– A következő időszakban sok kihívás és nagy munka vár ránk, s bár a múltban is megvoltak a kapcsolatok, a szándék, a munka, de a jövőben hatványozottabb eredményeknek kell születniük, mert a magyar–szerb kapcsolatokat, az üzleti élet fellendítését és a régióban a nagyobb arányú magyarországi befektetések megjelenését illetően még sok kiaknázatlan lehetőség van. A szabadkai önkormányzat is szeretne minél többet segíteni abban, hogy ezek az eredmények meg is valósuljanak, mert szükség van a gazdasági fellendülésre, hogy megerősítsük ezt a régiót és az itt élő közösséget – részletezte Maglai.

Magyar ember Magyar Szót érdemel