Az Europa Nostra elnevezésű európai szervezet, amely a kulturális örökség megőrzését helyezte előtérbe, a szabadkai Zsinagógát is a hét legveszélyeztetettebb építészeti örökség közé sorolta. A hét legveszélyeztetettebb építészeti örökség listáját a napokban hozta a szervezet nyilvánosságra, ezen olyan épületek szerepelnek, amelyek a szakértelem hiánya, illetve a nem megfelelő védelem miatt komoly veszélybe kerültek, és sürgős beavatkozást igényelnek. Az Europa Nostra mentőegységei a nyár folyamán, illetve a későbbi időszakban látogatnak majd el a többi között a szabadkai Zsinagógába is, áll az Europa Nostra szerbiai szervezete sajtóközleményében.
Gyulai Zsolt, a Save Subotica Mozgalom, valamint a Mosolyogj Szabadkára civil szervezet tagja elmondta, a civil szervezet hosszú évek óta szoros kapcsolatot ápol az Europa Nostra nemzetközi szervezettel, amely javaslatára dr. Viktorija Aladžić, a szabadkai civil szervezet munkatársa elkészítette a Zsinagóga állapotfelmérését, valamint az épület helyzetének alakulását a felépítésétől a mai napig. Ezzel a dokumentummal pályázott a civil szervezet az európai szervezetnél.
– Decemberben adtuk át a pályázatot, és márciusban a 395 pályázat közül beválasztották a 11 legveszélyeztetettebb épület közé a szabadkai Zsinagógát. Ezek közül választották ki azt a hetet, amely 2014-ben az Europa Nostra megítélése szerint a legveszélyeztetettebb. Az Európai Fejlesztési Bank az egyik támogatója annak a díjnak, amelyet az európai szervezet ezeknek az épületeknek megítél. Tulajdonképpen nem pénzzel járó díjról van szó, hanem olyan szakemberek érkeznek majd hozzánk, akik tanácsot tudnak adni felújítási és anyagi kérdésekben is, vagyis ennek a díjnak köszönhetően Szabadka város ingyenes szakértői tanácsadást kaphat a Zsinagógával kapcsolatban – magyarázta lapunknak Gyulai Zsolt. Kiemelte, az Europa Nostra döntésének nemcsak szakmai vonzata, hanem népszerűsítő jellege is van.
A szabadkai Zsinagóga, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső építészek terveztek 1902-ben, Közép-Európa egyik legszebb art nouveau stílusban épült szakrális építménye. Valamikor a szabadkai zsidó közösségnek adott lelki otthont, majd a második világháború után sorsára hagyták, és lassan tönkrement. Az elmúlt évtizedek felújító munkálatai ellenére ma is rendkívül rossz állapotban van az épület, és használatra alkalmatlan. Éppen ezért a nemzetközi szakvélemény hozzájárul majd Szerbia építészeti és kulturális ékkövének megőrzéséhez, áll az Europa Nostra szerbiai szervezetének közleményében.
A szabadkai Zsinagógán kívül az európai szervezet listáján az antwerpeni Bourla Színház, a görögországi Dolcho és Apozari középkori templomok és 18–19. századi kúriák, az olaszországi Alessandria megyében található citadella, a portugáliai Mafra-palota, Romániában a dél-erdélyi és észak-olténiai fatemplomok, valamint az oroszországi Színes Row település szerepel.
Orbán Viktor márciusi szabadkai látogatása alkalmával ígért segítséget a felújításhoz.
„A magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a szabadkai Zsinagóga belső terének felújításához” – nyilatkozta akkor Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Szabados elmondta, a Zsinagóga külső részének felújítása folyamatban van, már csak az északi homlokzat felújítására kell anyagi támogatást szerezni.
