A szabadkai Szolidaritás Polgári Csoport nevében Olajos Nagy Miklós és Katalin Poljaković, a csoport végrehajtó bizottságának tagjai tartottak sajtótájékoztatót, melynek témája az Agrokombinat és a Sever volt.
Olajos Nagy Miklós elmondta, úgy vélik, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban olyan lehetőségek rejlenek, amelyek segítenének a városnak, de még az országnak is kilábalni a krízisből, itt azonban egyáltalán nem foglalkoznak ezzel, holott Szerbia több városában is sikerrel tettek lépéseket ennek a szektornak a fellendítésére.
– Az Agrokombinat dolgozóin kívül a csantavéri Zem Szövetkezetből a privatizáció miatt, az Agroseme Panonijából pedig bizonyos szabálytalanságok miatt kerestek meg bennünket, ezek kapcsán feljelentést is tettünk. Két évvel ezelőtt mi is részt vettünk egy tiltakozáson Belgrádban, ahol a kormányépületben fogadták delegációnkat. A megbeszélésnek megfelelően azután elküldtük az Agrokombinat, a Sever, az Azotara, a Mladost, az Ikom és Vagar gyárakhoz kapcsolódó dokumentációt, melyekkel a törvénytelenségeket bizonyítjuk, s bár azt ígérték, hogy továbbítani fogják őket a biztonsági szolgálatok koordinációs irodájába – melynek élén Vučić állt –, azóta sem kaptunk választ, hogy az Agrokombinat kisrészvényesei által tett feljelentéseknek van-e eredménye. Ezért a napokban mi is feljelentést tettünk, hogy ezáltal is támogassuk az ügyüket, s azt szeretnénk, ha ezt is csatolnák a kisrészvényesek feljelentéséhez. Megtudtuk, hogy a rendőrség meg is kezdte az Agrokombinat esetének kivizsgálását, és az ügy már az ügyészségen van, itt azonban megrekedt a dolog. Mi csak azt szeretnénk, hogy felelősségre vonják azt, akit kell, és hogy ez a kombinát újra dolgozni kezdjen.
Az ATB Sever kapcsán elhangzott, a gyár mintegy négyszázötven egykori dolgozójának ügyében a bíróság elévülésre hivatkozva elutasította kérelmüket, s ahelyett, hogy ezek az emberek megkapták volna azt a pénzt, amiért egykor keményen megdolgoztak, 50 és 150 ezer dinár közötti perköltséget kell kifizetniük. Olajos Nagy Miklós rámutatott, ezek az emberek a létminimum peremén élnek, munka nélkül maradtak, az adósságuk miatt el akarják kobozni tőlük értékeiket, sokan belebetegszenek a helyzetbe, sőt volt, aki az életének is véget vetett.
– Eddig is kiálltunk ezekért az emberekért, mert követelésük jogos, s továbbra is mindent megteszünk értük. Az utolsó pillanatig harcolni fogunk, hogy megkapják, ami jár nekik. Ügyük jelenleg az alkotmánybíróságnál van, s ha itt is negatív ítélet születik, akkor a következő lépésben már Strasbourgba megyünk, mert továbbra sem fogadjuk el, hogy az adásvételi szerződés aláírása után negyven nappal, 2005. február 9-én már le is zárult a privatizációs eljárás. Azon a napon csupán megtörtént az új tulajdonos bejegyeztetése a gazdasági bíróságon, a Privatizációs Ügynökség pedig egészen 2010. július 15-ig illetékes volt a Sever privatizációs folyamatában. Ez volt a magánosítás vége, a bíróság azonban a bejegyeztetés időpontját tekinti annak, s erre hivatkozva utasította el a kérelmeket.
A sajtónak bemutatták a Sever vezetőségének levelét, melyet a dolgozókhoz intéztek, s amelyben leírják, a 2009-es évet sikerrel zárták, és a 2010-es még jobb lesz. Egy másik, 2009. decemberi keltezésű dokumentumon az egyik dolgozónak felkínált munkaszerződés van, melyben leírják, hogy a piaci viszonyok, az eladás csökkenése, a megfizettetés nehézségei miatt a Sever képtelen kifizetni a korábban megbeszélt bérezést. Hogy a nehéz időszakot átvészeljék, szükség van a dolgozók szolidaritására, ezért az új munkaszerződésben csökkentenék az órabért három hónapos időszakra. Amennyiben a dolgozó nem nyilatkozik az új munkaszerződéssel kapcsolatban, azaz nem írja alá, úgy tekintik, hogy elutasította az gyár ajánlatát, és akkor a munkaszerződését felbontják. A harmadik dokumentum pedig Savo Mitrović, a Sever akkori vezérigazgatójának fizetéselszámolását tartalmazta, melyből kiderül, 2010. május hónap folyamán a fizetése 1 millió 323 ezer dinár volt.
Olajos Nagy megjegyezte, mindez azt bizonyítja, hogy szándékosan úgy folytatták le a privatizációkat az országban, hogy egyesek ilyen jól járjanak, miközben a dolgozók 25-30 ezer dinárért dolgoznak, sőt felmondás terhe mellett csökkentik a fizetésüket. Hozzátette, az interneten további dokumentumok is találhatók, melyekből látható, hogy a vezetők hatalmas fizetéseket kaptak.
