Valamikor a fogyatékkal élők szinte láthatatlanok voltak, még talán 20 évvel ezelőtt is tabutémának számítottak. Ma a szellemi fogyatékkal élők, illetve a Down-kórosok egyre több figyelmet kapnak, egyedül a családokkal nem foglalkozik Szabadkán egy intézmény sem a fizikai és szellemi rendellenességekkel született gyermekek első néhány hónapjában, hangzott el az önkormányzat és az Együtt Fogyatékkal Élőket Segítő Egyesület tegnapi közös sajtótájékoztatóján.
Milimir Vujadinović, a Városi Tanács szociális ügyekkel megbízott tagja elmondta, fontosnak tartja, hogy minél többet foglalkozzon a közvélemény a fogyatékkal élőkkel és így a Down-szindrómával élőkkel is, ugyanis így az intézmények is többet tudnak tenni. Mint kiemelte, az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket és intézményeket, amelyek a fogyatékkal élőket helyezik előtérbe.
– Természetesen nem elég az, amennyit az önkormányzat elkülönít a fogyatékkal élők támogatására, többre lenne szükség. Mégis mindig egy kis lépéssel előrébb vagyunk, és már ahhoz képest is, hogy még 20–30 évvel ezelőtt milyen körülmények uralkodtak, mára jelentősen javult a helyzet – mondta.
Kiemelte, a Naša Radost Iskoláskor Előtti Intézményben 25 fogyatékos gyermek napközi költségét magára vállalta a város, a Kolevka Gyermekotthonon keresztül pedig 28 többszörösen fogyatékkal élő gyermek nappali foglalkozásait is támogatja, illetve a Žarko Zrenjanin Gyógypedagógiai Általános és Középiskola fogyatékkal élő felnőttek napközijében is segítséget nyújt az intézménynek ahhoz, hogy 36 felnőtt személlyel foglalkozzanak a szakemberek. Emellett ettől az évtől támogatást nyújt a személyes kísérő költségeit illetően is, amit jelen pillanatban 32 polgár vesz igénybe a város területén.
Vesna Gavrić, defektológus, az Együtt Fogyatékkal Élőket Segítő Egyesület munkatársa elmondta, a Down-szindróma egy veleszületett kromoszóma-eltérés, ami a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár.
– A kromoszóma-eltérés oka a mai napig tisztázatlan, amíg korábban azt gondolták, hogy a méh elöregedése okozza, azóta ma tudjuk, hogy nem csak a korosabb nők esetében gyakori, hanem a fiatal anyáknál is előfordul, azzal, hogy a korosabb nők esetében gyakoribb jelenség a gyermekvállalásnál. Vagyis ha a statisztikai adatokat nézzük, akkor a 800–1000 újszülött közül egy Down-szindrómával jön a világra, míg az előrehaladottabb korban levő nők esetében 600 újszülött közül 1 Down-kóros – magyarázta Vesna Gavrić, majd rámutatott arra is, hogy a korábbi hiedelmek ellenére, illetve annak ellenére, hogy a Down-kóros emberek sok esetben szervi betegségekben is szenvednek, átlagban 55–60 évet élnek. Hozzátette: – Azt gondolom, a társadalomnak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a Down-szindrómás emberekre és családjukra, már csak azért is, mert mi döntöttünk úgy, hogy ezeket a gyermekeket a családjuk nevelje. Ami az intézményesítést illeti, relatív jó a helyzet, egyedül arra nem találtak megoldást, hogyan támogassák a szülőket a Down-szindrómával rendelkező gyermek születése után. Ugyanis a születés után a kismamák nagyon nehezen viselik, hogy fogyatékkal élő gyermeket hoztak a világra. Ugyanakkor nincsenek kiképezve a szülők ezeknek a csecsemőknek a testi és szellemi fejlesztésére. De a szülő nem válhat pszichoterapeutává, ugyanis ez felőrli a szülőt, és az egész családot is – emelte a defektológus.
Danijela Andrašić, az Együtt Fogyatékkal Élőket Segítő Egyesület munkatársa kiemelte, a Down-szindróma világnapja alkalmából pénteken több rendezvényt szerveznek, így délelőtt 11 órától délután 1 óráig a McDonald's étkezőben tartanak foglalkozást a szindrómával rendelkező gyerekeknek, majd pedig délután 5 órától a Galleria Hotel előcsarnokában divatbemutatót tartanak, kreatív műhelymunkára is sor kerül. Majd pedig a jövő héten, 28-án kerekasztal-beszélgetést szerveznek, ahol minden illetékes intézmény képviselőjével beszélhetnek a szülők és hozzátartozók arról, hogy milyen támogatás illeti meg őket.
